Új Dunatáj, 2015 (20. évfolyam, 1-4. szám)
2015 / 1-2. szám - Dobos Gyula: Gondolatok Vadas Ferenc tudományos, helytörténeti munkásságáról
46 Új Dunatáj • 2015.1-2. szám művészeti antológiaként jelentek meg, majd a következő évtől negyedévente megjelenő folyóirat lett.4 Az első szám a megye nagyjai előtti tisztelgés. Illyés Gyula Babits visszhangjaként címmel írott 4 verse után a fiatal házas Babits feleségéhez írott levelei következnek. Ezt követően a főszerkesztő Csányi László Illyés Gyula prózájáról ír. Vadas Ferenc az iskolai témáknál maradt. Az első számban a bolgár iskolákról szerzett tapasztalatait adta közre. A Dunatáj következő számában Mobilitás és iskola címmel jelent meg cikke. A részletes történeti és korelemzésből vonja le a következtetést, hogy „napjainkra az iskola a társadalmi mobilitás legmagasabb csatornájává vált. ” A folyóiratban gyakran olvashatjuk dr. Vadas Ferenc egy-egy műhelymunkáját, amely kidolgozva később önálló kötetként is napvilágot látott. Csak az 1994-es számokban lapozgatva olvashatunk tollából: A költő és a hatalom címmel írt Illyés Gyula és Gömbös Gyula kapcsolatáról, a népi írókról, Csányi Lászlóról, a rendszerváltás utáni utcanévváltozásokról Tolna megyében. Ebben az évben jelent meg Tolna vármegye százéves múzeuma címmel készülő könyvének egy fejezete, amelyben a középkori és hódoltsági várakat: Simontornyát, Ozorát, Dunaföldvárt és Újpalánkot (Jeni- Palánk)5 mutatta be. Az 1995 után Új Dunatáj néven megjelenő folyóiratban is rendszeresen publikált. 1981-től a Tolna Megyei Múzeumok Igazgatóságának vezetője lett. Igazgatósága első évtizede alatt Bonyhádon két rangos kiállítóhely, hat községben tájház, Decsen és Dombóváron természettudományi bemutatóterem, Szakadáton tan-, Szekszárdon pincemúzeum létesült, XVI-XIX. századi képtárral, Liszt Ferenc és Mattioni Eszter kiállítással gyarapodott a hálózat. 1983 - a teljes Babits-ház Múzeummá vált. Közben tudományos tevékenységét a nyelvtudomány, névtan, a művelődés- és irodalomtörténet, helytörténet területén egyaránt folytatta. Még 1973-ban napvilágot látott a Szekszárd és a környező települések középkori névanyagának nyelvi és régészeti források alapján történt feldolgozása. Az ezredfordulón, pontosabban 1999-ben kibővített formában, Szekszárd MJ V támogatásával jelent meg Szekszárd ezeréves névvilága címmel. Mottóként a tanulmányt egy Wosinsky idézettel nyitotta •. „Múlt legyen a jövendőé, ismeretiforrása pedig hasznos akarat.” A szerzőben a névanyag feldolgozása során tudatosult, hogy a Sárközben és Szekszárdon milyen sok a víz, vízre utaló és köznévi eredetre visszavezethető helynév, köztük szép számmal helységnevek is vannak. 4 Korábban 1956 körül volt egy kérészéletű hasonló folyóirata Sárköz címmel Tolna megyének. 5 Dunatáj. 1995. ápr. 1. szám. 35-43. p
