Új Dunatáj, 2015 (20. évfolyam, 1-4. szám)
2015 / 3-4. szám - Aradi Gábor: A szovjet csapatok jelenlétét dokumentáló források 1945-1947 között a Magyar Nemzeti Levéltár Tolna Megyei Levéltárában
Aradi Gábor • A szovjet csapatok jelenléte... 59 További érdekes következtetésre ad lehetőséget az okozott károk értékének nagyságrendi összehasonlítása. (Az értéket a statisztika összeállítói az 1938. évi árak alapján állapították meg.) A Tamási járásban a németek által okozott kár 7.550 P, a nyilasok által okozott kár 2.000 P volt, a harci cselekmények miatt 1.980 P keletkezett, míg a törvényes megszállók 371.990 P kárt okoztak. Dombóvár községben a harci cselekmények miatt 6.000 P kár, ezzel szemben a törvényes megszállók tevékenysége nyomán 79.800 P kár keletkezett. A Tamási járás községeit ért károkat tartalmazó dokumentum hossza kb. 2 m (!). A kimutatás készítője ugyanis csak úgy tudta az összes adatot felvenni, hogy újabb és újabb pótlapokat használt fel, majd az összeírás végeztével az egyes lapokat összeragasztotta.23 24 Ezeket a forrásokat - ahogy az alább elemzett források jó részét - az 1970-es évek elején elsősorban K. Balog János és Puskás Attila dolgozták fel a korabeli politikai szemlélet által meghatározott tanulmányaikban. Egyoldalú látásmódjukra jellemző Puskás Attila eszmefuttatása a német és a szovjet megszállás közti különbségről. „A német megszállás célja Magyarország ember állományának és mindennemű anyagi javainak végsőkig való, teljes kiaknázása a birodalmi érdekek szolgálatában. A szovjet hadsereg is igénybe vette ugyan a lakosságot, a munkások által megmentett üzemeket, gyárakat, azonban alapvetően más célok érdekében. Ezek a célok összessége adja a »felszabadulás«fogalom igazi tartalmát. Ahogy a frontvonal továbbvonult, úgy csökkentek ezek a megkívánt szolgáltatások és amint az európai háborúnak a Vörös Hadser eg győzelme véget vetett, kerültek a megyei üzemek polgári irányítás alá. A Vörös Hadsereg - s ezen belül a helyi katonai parancsnokság - tevékenységének alapvető politikai tartalma volt: felszabadítás, demokrácia és humanizmus.,”14 Nem vitatkozhatunk az állítás első felével. A második rész azonban, mint most már tudjuk jelentős módosításra, felülvizsgálatra szorul. Mint ahogy erről fentebb említést tettem, a szovjet csapatok is kezdettől fogva kihasználták Magyarország anyagi és emberi erőforrásait. 1945 tavaszán pedig sok vállalatnál kezdték meg a gépek, berendezések leszerelését, s azok Szovjetunióba szállítását.25 Ugyanilyen egyoldalúan, szenvtelenúl ítéli meg említett szerzőnk a málenykij robotra elhurcolt vagy kitelepített Tolna megyei svábság tragédiáját. Kimondatla23 MNL TMLAI 1255/1946. 24 Puskás, 1972.158. p. 25 Gyarmati: Demokráciából a diktatúrába 1945-1956. In Magyarország története 20. Főszerkesztő Romsics Ignác. Kossuth Kiadó 2010.34. p.
