Új Dunatáj, 2014 (19. évfolyam, 1-4. szám)
2014 / 1. szám - Cserna Anna: Egy visszaemlékezés feldolgozásának tanulságai
Cserna Anna • Egy visszaemlékezés feldolgozásának tanulsága 63 ez egyrészt a birtok teljes szétesésével, másrészt Csallóköz földrajzi adottságaival magyarázható. Nem lehetett már teljességében feltárni és követni, mikor és miképpen csúszott ki a család kezéből egy-egy kisebb-nagyobb földrészlet, de a hollétük rekonstruálhatóak voltak a záloglevelek, osztályos- és egyezség levelek alapján, amelyeket Bartal György meg is jelölt az emlékiratában az abc betűjeleivel, illetve számokkal. Maga is úgy vélte, hogy a feljegyzései és a konkrét birtokügyletet igazoló okmányok együtt kezelendők, nem beszélve arról, hogy a birtok tulajdonlása csak ily módon volt hitelt érdemlően igazolható, így a közreadásuk célszerűnek mutatkozott.13 A Bartal famíliában a közeli és a távoli rokonok a közvetlen családtagok inkább egymás között oldották meg a pénzügyi nehézségeiket. A zálogolás gyakori megoldásnak tűnt a pénzzavar áthidalására a családban, hiszen megmaradt az a képzet továbbra is, hogy a tulajdonjog nem veszett el, a birtokosi lét helyreállítható. A záloglevelekre jellemző, hogy a zálog időtartama 2-32 évig terjedt. Bartal György nagynénje jóvoltából pénzhez jutva, kezdett a felmenői által elzálogosított, valamint az öröklés rendje szerint a rokonságban szerte-széjjel lévő ősi földek visszavételéhez. Évszázadokon át a többszörös átadások, átruházások történtek, és akár egyetlen egy holdacska esetében nagy feladat volt a zálogolás felgöngyölítése, Az örökléssel, a családi kapcsolatok bővülésével igen nehéz volt a földek sorsának követése. Az emlékiratban genealógiai táblázatokat is találni az áttekinthetőség érdekében. Bartal György a szántóföldek kisebb hányadát, a nemesi telek egy részét örök bevallással, cserével szerezte vissza. A zálogszerzés kevéssé kockázatosnak látszó módszerét is alkalmazta, ugyanis ez is gyakori módja volt a birtokszerzésnek. Mint tőkeerős rokon kihasználta az atyafiak szorult helyzetét, és pénzkölcsönzéssel segítette az anyagi gondokkal küszködöket a zálog fejében. A pénzszűkében lévő rokon számára pedig nem igazán volt visszaút. A magyar feudális jogban a jelzálog nem létezett.14 Idős Bartal György hagyatéka vagyonban, pénzben, respektusban, szellemi produktumokban mérhető. „Pro memoria” című gyermekeinek szánt munkája, a viszszaemlékezés alapján készült „jegyzések” kétségtelenül egyfajta 19. századi nemesi felfogást képvisel, és egy kicsit önmaga igazolására készült. Nagyon is személyes történet egy letűnt kort megidéző különleges emberről szól, aki kellő bátorsággal rendelkező, törekvő birtokos nemesként az udvari szolgálatot vállalva emelkedett az elitkörbe, miközben nemzeti identitása megingathatatlan volt. Nemzet, nemesség 13 Pro memoria 2-12. pM Visszaemlékezés 98-99. p. 14 V isszaemlékezés 99-101. p.