Új Dunatáj, 2014 (19. évfolyam, 1-4. szám)
2014 / 4. szám - Nagy Janka Teodóra: A bonyhádi zsidó közösség, mint történeti, antropológiai modell
Nagy Janka Teodóra • A bonyhádi zsidó közösség... 77 a Perczelektől Bonyhádon bérelhettek lakást. Bérlőivé váltak egyúttal a földesúri jogosítványoknak és haszonvételeknek is, és beépülve egyfajta „térségi etnikai munkamegosztásba” kitöltöttek egy űrt: a földműves magyar és földműves és iparos német lakosok termékeit is értékesítették. Az 1808. évi összeírás adatai szerint a Bonyhádra Morvaországból (39%), Csehországból (10%), Magyarország más részeiről (29%) és Tolna megye más településeiről (24%) betelepülők (289 családfő) közül 152 (53%) kereskedelemmel foglalkozott (73 ún. bátyus, 19 házaló, 11 iparcikk-kereskedő)! Egyéb, elsősorban kézműves foglalkozása volt 58 családfőnek (20%) (15 szűcs, 12 szabó, 6 üveges és pipakészítő), 33 családfő (11%) pedig az egyházközösségalkalmazásában állt (10 tanító, 6 zenész).5 Az első imaházat az 1745-1768 között Bonyhádon rabbiként működő R. Jichok ha-Lévi Spitz (Jichak Spitz) építtette 1764-ben.6 7 A folyamatosan gyarapodó közösség mind gyakrabban hangoztatott zsinagóga építési terveit az 1794-es tűzvész tette aktuálissá, amelyben leégett az istentisztelet és imaalkalom helyszínéül szolgáló épület, a lángok martalékává váltak a hitközség kegytárgyai, ahogyan erről Abrahám Jehuda léb Freistadt (Abrahám Freistadt) rabbi az első bonyhádi templom elpusztultának emlékére írt gyászénekéből értesülünk: „A pusztító lángözön elérte Szentélyed, Hol néped zengte dicsőséged. Leomlottak a megszenteltfalak Es házad eltűnt az üszkök alatt! Szent Tanod tekercsei, szépséges Tóráid Aranyszöttes ruháid, ezüst kegyszereid, Sok-sok talit és flin, szent imakönyvek, Régi nagy magidok, hires zsidó bölcsek Könyvekbefoglalt mély és nagy tanításai: Megsemmisítették a tűz vörös lángjai! Megölt a Ián mindent, mit elért!”1 5 Schweitzer - Szilágyi 1982. 6 Szabó 1995: 46. 7 Eisner: 1965: 20.
