Új Dunatáj, 2014 (19. évfolyam, 1-4. szám)
2014 / 4. szám - Petres Csizmadia Gabriella: Radnóti személyesen: A Napló alkotáslélektani értelmezése
62 Új Dunatáj • 2014.4. szám hava címadásáról a következő bejegyzést találjuk: „Tolnai Gábor is, Sík Sándor is figyelmeztet, hogy szerencsétlen a cím, a „Napló a gyerekkorról”. Egy divatos műfajt (?) hirdet, amihez a kis könyvnek voltaképpen semmi köze... Igazuk van. Sokáig gondolkoztam délután, hogy nincs-é a mihológiában valami a két anyával... nem találtam. Ikrek hava, írtam a kéziratra végül, májusban születtem, ikergyerek vagyok...”35 A műhelynapló-jelleg sajátossága az is, hogy a bejegyzések időnként reagálnak a kor irodalmi eseményeire. Ebben a tematikában találjuk a legtöbb eseménybejegyzést, némelyik történet akár önálló anekdotaként is felfogható. A Napló itt feloldja az intim és a közszféra határait, a költői identitás kiterjed mindkét zónára, és öszszemosódik a személyesség a hivatástudattal. Az anekdoták többsége az elmúlás és a halál köré összpontosul: olvashatunk a költő Karinthyvel való utolsó találkozásáról, a haldokló Babits meglátogatásáról vagy a Nyugat megszűnéséről („Újra temetünk. A Nyugatot.”36). Ezek az elmúlás-bejegyzések a napló műfajának memoár-jellegét is erősítik, mintegy emlékkönyvként funkcionálva. A terápiaként írt Napló Az alkotáspótlékként irt naplószövcgek a költő munkaszolgálatba vonulása idején egzisztenciális kérdéssé válnak, hiszen az írás, az irodalom megtartó ereje ad tartást a naplóírónak. A megterhelő fizikai munkával töltött napokban a költő az alkotás idejére helyezi a hangsúlyt („Fáradt vagyok s csak a vers érdekelne, a mű”37), amely a személyes identitás megőrzéseként, az otthoni életmód makacs folytatási szándékaként funkcionál. A naplóírás, a naplószöveg gondos megőrzése a költői lét továbbélését is jelenti, ezért találunk a naplóbejegyzések között a napló megőrzésére vonatkozó utasításokat: „Elküldöm Édes Egyetlenem ezt, nincs időm írni, Váradon adják fel. Talán, talán hamarosan leszerelünk. Imádlak Drága Egy. Csapd a többihez ezt a naplójegyzetet is Életem.”38 A munkaszolgálat idején vezetett naplóbejegyzések ugyanakkor az elhallgatás retorikája mentén szövődnek. Radnóti tömör, gyakran lírai képek megfestésével, metaforikus módon fejezi ki az átéltek érzelmi intenzitását, gyakran a sejtetés eszközével élve jelzi reménytelen helyzetét („Mi lesz a fogoly és fogságban született 35 Uő. 76. 36 Uő. 188. 37 Uő. 260. 38 Uő. 234.
