Új Dunatáj, 2014 (19. évfolyam, 1-4. szám)
2014 / 4. szám - Szénási Zoltán: "Kell az áldozat!" - megjegyzések Radnóti Miklós és Sík Sándor kapcsolattörténetének utolsó fejezetéhez
46 Új Dunatáj • 2014.4. szám önazonosság is.5 A gyerekkorától mélyen vallásos Sík és a katolikus hitet önmaga választó Radnóti szempontjából különösen is tragikus az a tény, hogy „Magyarországon az antiszemitizmust keresztények képviselték, s keresztényi hovatartozásukat nemcsak ők hirdették fennhangon, de nem is kérdőjelezte meg öndefiníciójuk jogosságát egyházi oldalról sem senki”6. Ez a vázlatos életrajzi kerete s társadalmi kontextusa annak a kérdésnek, hogy utolsó találkozásuk valamelyikén kérte-e Radnóti Sík Sándortól, hogy a munkaszolgálatos behívó elől menekülve bújtassa el őt valahol. Kritikai életrajzában Ferencz Győző alaposan körüljárja azt a kérdést, hogy Radnóti kért-e bárkitől is segítséget a meneküléshez, voltak-e kísérletek a megmentésére, s ezen belül vizsgálja Sík szerepét is. Visszaemlékezések és Vas István életrajzi regényének forráskritikai elemzése után arra a megállapításra jut, hogy sem Lengyel Balázs, sem Aczél György és Kun Miklós nem tudott búvóhelyet biztosítani a költőnek, a felkínált hamis papírok viszont nem nyújtottak volna kellő biztonságot Radnóti számára. Ezzel együtt Ferencz Győző cáfolja a vallási vagy esztétikai okokból fakadó „tudatos áldozatvállalás mítoszát”, s főként Gyarmati Fannira hivatkozva kijelenti: „Radnóti halála nem önként vállalt, hanem rákényszerített szenvedéstörténet volt.”7 Ezt támasztja alá az a vélekedés is, mely szerint a költő egy embertől mégiscsak kért segítséget: Sík Sándortól. Főként Franki Sándorné 1969. január 30-án rögzített s a PIM-ben őrzött hangfelvétele alapján az előadásom címében is szereplő mondat elhangzásának kerettörténetét Sík és Radnóti utolsó találkozásának idejére, 1944. május 4-re datálja, ekkor kérhette Radnóti azt Síktól, hogy bújtassa el őt a szegedi rendházban.8 Ferencz Győző életrajzi rekonstrukciója során maga is kiteszi a kérdőjelet, mind a történet pontos lefolyását, mind a datálást tekintve, létezik azonban egy dokumentum, mely ebben az esetben fontos kérdéséket tisztázhat, s melyet - úgy látszik - a Radnóti-monográfia nem ismer, s nem szerepel abban az 1993-ban szerkesztett dokumentumgyűjteményben sem, mely a Sík-hagyatékban található leveleket közöl.9 Egy nappal azt követően, hogy Gyarmati Fanni megtudta: a költő holttestét megtalálták az Abda melletti tömegsírban, 1946. augusztus 4-én levelet írt Síknak, s 5 Erről bővebben: Szénási Zoltán, „Én nem vagyok magyar?”: A zsidó és a katolikus identitás problémái Radnóti Miklós és Sík Sándor életművében = Sz. Z., Párhuzamosok a végtelenben: Tanulmányok, esszék, kritikák, Tata, Új Forrás, 2012,24-35. 6 Helyesen: Fazekas Csaba, A főpapok, a keresztények és az antiszemiták = Sík Sándor emlékezete, szerk. Miklós Péter, Szeged, Radnóti Szegedi Öröksége Alapítvány, 2014,162. 7 Ferencz Győző, Radnóti Miklós élete és költészete, i. m., 650. 8 Ferencz Győző, Radnóti Miklós élete és költészete, i. m., 646. 9 A százgyökerű szív: Levelek, naplók, visszaemlékezések Sík Sándor hagyatékából, szerk. Szabó János, Bp., Magvető, 1993.
