Új Dunatáj, 2014 (19. évfolyam, 1-4. szám)
2014 / 4. szám - Valachi Anna: Korai ellenszenvek - kései belátások: Radnóti Miklós ambivalens kötődései József Attilához, Juhász Gyulához és Babits Mihályhoz
Valachi Anna • Korai ellenszenvek 21 Mindez arra utal, hogy József Attila személyétől nem volt elragadtatva, de költői teljesítményét maradéktalanul elismerte. Amikor 1933 februárjában Az új magyar költészet és irodalmi problémái címmel előadást tartott a szegedi egyetemen, Mécs László, Szabó Lőrinc, Sárközi György, Simon Andor, Illyés Gyula és József Attila költészetével szemléltette téziseit. Ferencz Győzőtől úgy tudjuk, hogy az előadás szövegét nem dolgozta ki részletesen, fennmaradt viszont az elemzett verseket ismertető kézirat, melyen a megidézett költőktől „általában két-három-négy verset jelölt meg, József Attilától azonban kilencet.”23 Ekkor tehát már naprakész lehetett József Attila költészetéből. 2. Mindeközben a magyar tanyavilágot tanulmányozó szocialista tömörüléshez csatlakozó Radnótinak nemcsak a valóságismerete gyarapodott a vidéki kiszállásokon, hanem a népköltészet is megigézte, s előszeretettel használta verseiben a falujárás során elsajátított tájszavakat. Emiatt olvasói közül sokan - még Babits Mihály is - vidéki költőnek tartották, aki a születésénél fogva örökölt népi lírát próbálja szintetizálni a modern költészet nyelvével. A Nyugat főszerkesztője legalábbis ezt fejtegette 1933-ban megjelent kritikájában, Sértő Kálmán24 Falusi idill)é\t\ egy lapon említve a. Lábadozó szél25 költőjét, és „etno-pornográfusként” jellemzett költészetét.26 Babits ekkor még nem tudhatta, hogy ezúttal egy minden ízében polgári neveltetésű, pesti költő újítási kísérletezésének tanúja, aki a felnőttként elsajátított népi nyelvemlékekkel dúsítja föl - olykor túlságosan keresettnek, már-már groteszknek ható - verseit. A kevert stílust és az erőltetett népi fordulatokat kifogásoló kritikán 23 Ld. FGy, 196—197. 24 Sértő Kálmán (1910-1941): költő, újságíró. Szegényparaszti családból származott, öt osztályt végzett. Petőfi hatására kilencéves kora óta verselt, s autodidakta módon vált költővé. Négyévi katonai szolgálata után költözött Pestre, ahol 1933- ban adta közre Falusi idill c. első verseskötetét, melyet később még négy újabb versgyűjtemény követett. A faji romantikát hirdető „őstehetség” hamar elnyerte az élvonalbeli pályatársak elismerését. A „magyar Villonként” üdvözölt költő több száz novellát és számos színikritikát írt, de identitásbeli zavarai és súlyos alkoholizmusa miatt hamarosan mulatók, kocsmák, polgári szalonok „házi” népies költőjeként tartották számon, aki gyakran okozott botrányt környezetében. 1938 tavaszán a szélsőjobboldal táborához csatlakozott, s a nyilas párt tagjaként fasiszta eszméket hirdetett a Nemzetőr majd az Összetartás munkatársaként. Hányatott pályájáról már életében - és halála után is - több mű születetett. (Ld. Életrajzi lexikon) 25 Radnóti Miklós Lábadozó szél című verseskötete kötete 1933. február elején jelent meg a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma kiadásában, a címlapon Dóczi György linómetszetével. Ld. Babits Mihály: Könyvről könyvre (Új népiesség...), Nyugat, 1933. február lé., 4. sz., Figyelő rovat, 239. 26
