Új Dunatáj, 2014 (19. évfolyam, 1-4. szám)

2014 / 4. szám - Valachi Anna: Korai ellenszenvek - kései belátások: Radnóti Miklós ambivalens kötődései József Attilához, Juhász Gyulához és Babits Mihályhoz

lé

Új Dunatáj • 2014.4. szám

Kor társ szerkesztőjeként, „[N]agyra tartotta József Attilát, de bizonyos mértékben félt a hatásától, ezért elhárította magától: azt mondta, hogy a legnagyobb kortárs költőnk, de keveset olvasom.’** Az óvatos rajongásnak az lehetett a magyarázata, hogy az egymással szimpatizáló, netán rokonítható költők - tudatosan vagy tudattalanul - rivalizáltak egymással.

Kenyeres Zoltán4 5 szintén a Kortárs folyóiratot nevezte meg József Attila és Radnóti eszmetársi kapcsolata első fórumának, annál is inkább, mert a lap a Nyugat „ellensége és kérlelhetetlen kritikusa volt.” - „Ez a folyóirat 1929-ben a Nyugat fejfájára címmel adott közre szerkesztőségi vezércikket, egy évvel később örömmel üdvözölte József Attila híres-hírhedt pamfletjét Babits ellen, aztán közölte az Egy költőre című verset, amelyben József Attila „Dala-dög -nek nevezte Babitsot.”6 Sőt, 1930-ban a lap szerkesztői azt tervezték, hogy saját kiadásukban jelenik meg majd József Attila Döntsd a tőkét, ne siránkozz című, forradalmi verseskötete, de erről a tervről - a széthúzó belső viták hatására - a szerkesztők sorra lemondtak, és hamarosan a Kortárs is megszűnt.7

A költői identitás védelmének számlájára írható Radnóti kezdeti távolságtartása József Attilától - ami azonban nem mondott ellent annak, hogy minden, róla szóló hír érdekelte. Gyarmati Fanninak 1930. november 22-én küldött levelében arról írt, amit az önnön költői teljesítményét túlságosan is nagyra tartó szegedi költőtől, Berczeli Anzelm Károlyról8 megtudott. O tudniillik gyakran megfordult a pesti Japán kávéház Kortárs-asztalánál, s kezdettől fogva idegenkedett Juhász Gyula fölfedezettjétől, József Attilától, aki kizárólag önnön költői kitejesedéséről volt hajlandó beszélni baráti körben.9

4 Ld.FGy. 151.

5 Kenyeres Zoltán (1939): Széchenyi-díjas irodalomtörténész, kritikus, egyetemi tanár. Kutatási területe a 20. századi modern magyar irodalom, az irodalmi gondolkodás és a líra története; elsősorban a Nyugat folyóirat történetének elemzése.

6 Ld. Kenyeres, i. m.

Ld. FGy. 142. - József Attila kötete végül a - csak nevében létező - Új Európa Kiadónál jelent meg 1931. március 21- én, de a rendőrség a megjelent kétezer példány többségét még aznap elkobozta, a költőt pedig izgatás és szemérem elleni vétség miatt beperelte. A Kúria 1932 szeptemberében jóváhagyta a költővel szembeni elmarasztalást, s noha a kiszabott nyolc napi fogházbüntetést három évre felfüggesztette, a döntéssel a költő büntetett előéletűvé vált.

8 Berczeli Anzelm Károly [BAK] (1904-1982): költő, író, műfordító, könyvtáros. Egyetemi tanulmányait Nápolyban kezdte, majd 1929-ben Szegeden fejezte be, s a bölcsészdoktori címet is megszerezte. 1934-ben irodalmi lapot szerkesztett, Izenet címmel. 1939-ig a Szegedi Egyetemen tanársegédként, majd Budapesten az Országos Széchényi Könyvtárban dolgozott. 1942-1947 között a Kultuszminisztérium referense volt. Több mint harminc vers-, dráma-, tanulmány- és drámakötete jelent meg, és pályája elején néhány színművét is bemutatták Szegeden.

9 Ld. BAK: Emléktöredékek. In: JAEK, 406-412.