Új Dunatáj, 2014 (19. évfolyam, 1-4. szám)
2014 / 2-3. szám - Csehy Zoltán: Simiola edidit exemplum: (A majom, mint jelkép a humanista költészetben)
Csehy Zoltán • Simiola edidit exemplum 73 otium idejének (pihenés, intellektuális szabadidős tevékenységre fordítható idő) kitöltésére irányuló kérdés köré szerveződik: „Quid rerum geritis?” (Navagero 30, 4, Istvánffy 30, 14). A 30. költemény számos szövegkapcsolatot alakít ki Navagero más költeményeivel is, a második sor szinte szó szerint egyezik a 32. Navagero-vers egy sorával: ,JEt dulci mihi mele dulciores” (I 30, 2), „O dulci mihi melle dulciores” (N 32, 8). Radéczy „censor candidus carminum”-ként jelenik meg, Telegdi venustarként, s mindketten catullusi tulajdonságokkal bírnak: „ambo baud illepidi baud inelegantes”. Ez utóbbi Pontano Ad pueros de columba c. költeményéből származó protézis („JQuin ite, illepidi atque inelegantes”, Parth., 1, 5, 6). Navagero költői kérdését Istvánffy kéréssé alakítva mondja újra: „Absentis memores sodalis estis?” (Navagero 30,5), „At, quidcumque agitis, rogat sodalis, / vesterfidus et integer sodalis, / Utsui memoresfrequenter este.” (Istvánffy 30,26-28). Ez a kis filológiai kitérő azt kívánta jelezni, hogy Istvánffy szövege gyakorlatilag jól ismert panelekből összeállított alkalmi költemény: s noha a költő nem kötelezi el magát sem Martialis, sem Janus Pannonius majmaként, imitációs metaforaként (ön)ironikusan használja ki e költői kép történeti csatornáit. Az utánzó majmot imitatornak nevezi, s lényegileg a majommal űzött játék a költészettel (az utánzással) való játék szembeállítását adja a szentírás vagy a korábban megnevezett szakrális auctorok (Szent Ágoston, Beda és Jeromos) tanulmányozásával. Ezt az olvasatot támasztja alá az is, hogy a versben használt egyéb fogalmak (lusus, iocus, imitatio) költészetesztétikai olvasatot is föltételeznek. A magyarországi humanista költészetben többször is előfordul a majom jelképes értelemben. Zsámboky János Embémái közt kétszer is.17 Az In copia minor error című költeményben egy példázatba ágyazódik bele. Callida verrit humum longa vulpecula cauda, Irrisit nimium simia űirovpoq onus Subiicit at vulpes prolixe turpia maile Abdere, quam nudas semper habere nates. Caussa fűit melior vulpis: superesse quod ornat, Et prodest, satius quam carvisse nimis. Prodigus in vitio minus est, quám prorsus avarus, Virtutis potius congruit ille modo.18 17 Ioannis SAMBUCI Pannonii Emblemata cum aliquot nummis antiqui operis, Antverpiae, ex officina Christophori Plantini, 1564. 18 Ioannis SAMBUCI Pannonii Emblemata, i. m., 19.
