Új Dunatáj, 2014 (19. évfolyam, 1-4. szám)
2014 / 2-3. szám - Pomogáts Béla: Magyar zsoltárhagyomány
Pomogáts Béla • Magyar zsoltárhagyomány 31 Csak neked vétkeztem, bűnt ellened törtem, ó kegyelmes Úristen, Kit semmi ravaszság nem csalhat s álnokság rejtve előtted nincsen. Mert az nagy kék égből, mint királyi székből látod, mit mivel minden. A zsoltár-hagyomány (és egyáltalán a magyar nyelvű Biblia-hagyomány) történelmi áttörése, miként ez közismert, a reformációhoz köthető, mindebben szerepe volt a könyvnyomtatás 16. századbeli elterjedésének is. Elsőnek, még 1533-ban Komjáthy Benedek Az Szent Pál levelei magyar nyelven című munkája látott napvilágot, majd 1536-ban Pesthi Gábort a négy Evangélium tolmácsolásával, 154l-ben Sylvester János a teljes ÚjtestamentummA, 1551 és 1566 között Heltai Gáspár a szinte teljes Bibliával (csak néhány részlet hiányzott belőle), 1586-ban Félegyházi Tamás ugyancsak az ÚjtestamentummA, 1590-ben Károlyi Gáspár a Vizsolyi Biblián A, a jezsuita Káldi György pedig Nagyszombatban 1626-ban a teljes Szent BibliávA állott elő. 1548-ban Székely István Zsoltároskönyve került a protestáns olvasók kezébe, és természetesen Károlyi Gáspár és Káldi György is magyarra ültette a zsoltárokat. Ezek a zsoltár-fordítások azonban költőiség tekintetében elmaradtak Szenei Molnár Albert tolmácsolásaitól. Balassi Bálint költészetével a zsoltár-hagyomány nem csak az egyházi életben, a világi kultúrában is nyomot hagyott. Talán nem kell különösebben érvelni amellett, hogy Szenei Molnár Albert zsoltárainak nem csak a liturgikus tradíciókban, hanem a magyar költészetben, a magyar költői nyelv fejlődésében is megkerülhetetlen szerep jutott. Dávid király zsoltárai nem csupán szakrális szövegek, hanem, bátran mondhatjuk így: lírai költemények, amelyek az emberi lénynek a Mindenhatóval kezdeményezett „beszélgetését” rögzítik. Jelen van bennük az elhagyatottság, az istenkeresés, a panasz, a lélek titkainak felfedezése, az Istennel kialakított kegyelmi viszony békességszerző tapasztalata - egyszóval mindaz az érzés, élmény, kívánság, amely a magányos vagy éppen a népe sorsáért felelősséget vállalni kész és a népe sorsa miatt aggódó emberi személyiség belső világát megmozgatja. A zsoltároskönyv ennyiben nem csak vallásos és közösségi, hanem tulajdonképpen személyes lírai alkotás is. Közismert, hogy Szenei Molnár Albert zsoltárfordító érdeklődését a Psalterium Ungaricum létrehozása során Ujfalvi Imre prédikátor 1602-ben közre adott énekeskönyvének bevezetése keltette fel, ez az írás hangsúlyozta azt hogy szükség van Dávid király zsoltárainak magyar nyelven történő megszólaltatására. Természetesen ösztönző példát jelentett számára az is, hogy a zsoltárok akkor már ismertek voltak
