Új Dunatáj, 2013 (18. évfolyam, 1-4. szám)
2013 / 1-2. szám - Alabán Péter: Értelmezések harca: Teleki Pál megítélése a történeti irodalomban
68 Új Dunatáj • 2013.1-2. szám ló résszel kezdve. A kortársképeket és nekrológokat felvonultató, a tudós és tanító Telekire fókuszáló második fejezet sem kerüli a korábban is észlelhető öngyilkosság gondolatát, egyfajta külső és belső személyiségjegyeket (például portréelemek, a nemzetképe, vagy éppen a vallásosság kérdése) felvonultatva, míg tudományos munkássága kapcsán „túlfeszített”, de be nem fejezett szellemi munkáról ír. A szerző világosan elkülöníti Teleki Pál és Bethlen István eszméit, előbbiről pedig egy antidemokratikus konzervatív politikus képet festett, amely mögött a saját elképzeléseiben töretlenül hívő, hatalmas tudású egyéniség állt „bőséggel patakzó, filozofikus mélységű gondolatokkal.”48 Az életpálya egyes állomásait ismertető harmadik rész („Trianontól a revízióig”) a politikus tevékenységét és nézeteit mutatja be. A demokráciáról vallott elképzeléseit sajátosan reakciósnak nevezi, kiemelve, hogy az 1920-as években Teleki „társadalmi demokráciát” hirdetett a társadalmi csoportonként megfelelő társadalmi hivatás betöltésével, egy „cselekvő társadalom” létrehozásával, s az arisztokrácia irányadó szerepkörének elfogadásával.49 Az egész kontinens számára kiemelten fontos létkérdésként definiált revízión kívül, politikai demokrácia helyett a parlamentáris kereteken túlmutató megoldások létjogosultságát sem vetette el, miközben a vezető államférfiak hiányát hangsúlyozta az európai polgári demokráciákban. A világháború időszakát felölelő következő két fejezet mottója a „bátran merjünk magyarok lenni” szónoklatra épül, miközben a „revízió atyjaként” 1940 végén kiadott, Magyarország az új Európában című brosúrájának idézett parlamenti beszédeiben bár kiállt a tekintélyelvűség elve mellett a belső berendezkedést illetően, de elvetette a diktatúra németországi formáját.50 Tilkovszky Lóránt műve mérleget is von az 1941-ben elhunyt miniszterelnök személyével kapcsolatban: így jelenik meg előttünk az őt követő kormányfő, Bárdossy László által Széchenyi István nyomdokain haladónak, vagy a nyugati nagyhatalmakkal kiegyezést keresők körében már-már egyenesen legendának nevezett személy. Húsz évvel később, a rendszerváltozás évében Tilkovszky külön kötetben foglalkozott Teleki Pál halálának körülményeivel. Ennek előzménye az a gyűjtemény, amelyet Zakar András tett közzé 1983-ban, amely után számos kritikát kapott történészi körökből. A hat évvel később kiadott mű a Helikon Kiadó Labirintus című sorozatában újabb „tanúk” adatai alapján próbálja a történteket rekonstruálni hat fejezeten keresztül, a végén külön bibliográfiai esszével. A könyv újból kitér a volt miniszterelnök kö48 Tilkovszky, 1969: 40; Ablonczy, i. m.: 13. 49 Tilkovszky, i. m.: 79, 81. 50 Uo.: 124.
