Új Dunatáj, 2013 (18. évfolyam, 1-4. szám)
2013 / 1-2. szám - Ruzsa Éva: Szabó malom-e a Szabó malom? Egy malom tulajdonosai a 20. század közepéig
52 Új Dunatáj • 2013.1-2. szám által két és fél millió korona alaptőkével 1918. júniusban megalapított Dunántúli Egyesített Hengermalmok és Ipari Részvénytársaság megvásárolta a szakályi, a hőgyészi, a zombai, a paksi Hungária gőzmalmon kívül az őcsényi, ekkor már kétharmad részben Fischhof Jakab tulajdonában volt malmot is, 180000 koronáért. Majd júliusban a decsit is.5 A részvénytársaság létrehozásában közreműködött a világháborús hadigazdálkodás időszakában az állam által gabonabeszolgáltatásra és gabonavásárlásra alapított Hadi Termény Rt. szekszárdi tisztviselője, Fischhof Sári későbbi férje, Pajor Gyula. Fischhof Jakab és Pajor Gyula a 20-as években az Rt.-t vezér- illetve ügyvezető igazgatóként irányítják, és a vő a társaság képviselője a szekszárdi városi képviselőtestületben, valamint a törvényhatósági bizottságban.6 1927-re a társaság veszteségessé válik, és a felszámolás során a paksi malmot 80000 pengőért Pajor Gyula és felesége Fischhof Sári vásárolja meg. Nem kétséges, hogy a lánya nevén szereplő tulajdon fedezetét Fischhof Jakab őcsényi malmáért kapott részvények adták. A hagyatéki eljárás lezárása A hagyatéki tárgyalásokat a közjegyző 1948. december 20-án zárta le. Ekkor Almási kezdeményezése alapján a Magyar Zsidók Pro Palesztina Szövetsége is megjelent, és az általa egyedül érvényesnek tartott, a házaspár közös végrendelete alapján kérte mint utóörökös a hagyaték átadását. A képviseletében eljárt ügyvéd szerint az örökösökként megnevezett szülők, Spitzerék a deportálás után még nem tértek haza, ezért holtnak tekintendők. Ezért kérik az eljárás felfüggesztését, a házaspár holttányilvánítását, és egyben Szabó szóbeli végrendelete, mint törvényi kellékekkel nem bíró testamentum alapján Hokkesné perre utasítását. A Pro Palesztina Szövetség utóörökösi igényének bejelentése ellen Fischhof Sára atyai unokatestvérei nevében eljáró ügyvéd tiltakozott. Nem a végrendeletben foglalt utóörökösséget vitatta, hanem azt, hogy a megjelenő szövetség valóban a végrendeletben megnevezett szervezet. Hiszen a tárgyalásra keresettel élt a Jewish 5 Az RT. alakulására Id. T. Mérey Klára: A gyáripar Tolna megyében a két világháború között. In: Tanulmányok Tolna megye történetéből VI. k. Szerk: K. Balog János; Szekszárd, 1974. 297. p.; valamint Tolna vármegye és a Közérdek, XXVIII (XVI) évf. 23. szám 1918. június 6.6. o. Az őcsényi malom eladására: V/76. Szekszárd Város Árvaszékének iratai 435/1919. tkvi végzés 6 AI 684/1926.
