Új Dunatáj, 2013 (18. évfolyam, 1-4. szám)
2013 / 1-2. szám - Ruzsa Éva: Szabó malom-e a Szabó malom? Egy malom tulajdonosai a 20. század közepéig
48 Új Dunatáj »2013.1-2. szám Az ellenérdekelt, már telekkönyvileg is bejegyzett örököst, Hokkesnét a hagyatéki vagyon értékének felemelése nem lepte meg, hiszen a malomleltár felvétele után már tiltakozott az egyes tételek, többek közt az állami búzamennyiség leltári rögzítése ellen. Az összeg nagysága azonban meglepetést is szülhetett, magyarázatot azonban könnyen lehet találni. Az első hagyatéki póttárgyaláson örökösödési igényüket jelentették be Fischhof Sári édesapja testvéreinek leszármazottai, akikhez a következő tárgyalási napon csatlakozott a holttányilvánítási eljárásban a tanúságot megtagadó özv. Müller Gyuláné Halász Jenni, valamint testvére özv. Bárdos Mártonné Halász Janka.22 Bár az iratok hallgatnak, de valószínűsíthető, hogy Almási Gusztáv értesíthette őket a hagyatékról, ahogy Almási lesz az is, aki a tárgyaláson a Magyar Zsidók Pro Palesztina Szövetség, mint utóörökösnek a bevonását is kezdeményezte. A látszólag ellentmondásos lépés mögött alapos megfontolás rejlik. Az ügyvéd számára mindkét végrendelet érvénytelennek számított. Amíg a részéről Szabó megsemmisített, a munkaszolgálat ideje alatt tett és elégetett végrendeletének vitatása, egyáltalán létezésének kétségbevonása érthető is, és ennek érvényteleníttetését az örökösödési eljárásban még sikerre vihetőnek is láthatta, addig a közjegyző előtt tett testamentum elvetésére, és így Szabó szüleinek örökösként való kizárására józan számítások szerint is kevés esély mutatkozott. Az 1944. márciusi végrendelet által megnevezett örökösök, Spitzer A. József és felesége gondnoksági és holttányilvánítási ügye a hagyatéki tárgyalás idején éppen folyamatban volt. Mivel már három év telt el elhurcoltatásuk óta, valószínűsége már nem volt az életben létüknek, így a teljes vagyon várományosává a kivándorlást segítő Magyar Zsidók Pro Palesztina Szövetsége vált. Almási vélekedése szerint ebben az esetben is, ági vagyon alapján, törvényileg biztosított az őt megillető köteles rész. A hagyatéki póttárgyalás idejére tehát úgy tűnt, hogy Almásinak a korábbi örökösi igényeiben változás következett be. Nem a teljes vagyonra tartott már igényt, hanem csak az ági részre, amelyre örökösödési jogosultságát már egyébként is, nem egyenes ági fölmenőként vitatni lehetett, ahogy már a közjegyző is tette. A végrendeletek kérdésében Almási álláspontját vallották Fischhof Sári apai nagyszülei részről a holokausztot túlélt leszármazottak, azaz az unokatestvérek. A képviseletükben eljárt Fülöp Lajos paksi ügyvéd is ügyfeleinek örökséghez való 22 A magyarosított névalapján feltételezhetjük, hogy Fischhof Jakab Szekszárdon élő Márton testvérének leányai. Apjuk és édesanyjuk a haláluk előtt testvérükkel Kovács Aladárné Halász Margittal éltek, akik, mivel Szekszárdon nem hoztak létre gettót, a megyebeliek közül a paksi gettót választották kijelölt helyül, és valószínűleg az egyetlen rokonuk, Fischhof Sára miatt. Auschwitzban a holokauszt áldozataivá váltak.
