Új Dunatáj, 2013 (18. évfolyam, 1-4. szám)

2013 / 1-2. szám - Ruzsa Éva: Szabó malom-e a Szabó malom? Egy malom tulajdonosai a 20. század közepéig

46 Új Dunatáj «2013.1-2. szám suth utcában található szüleivel közös, húszezer forintra becsült ház felének és a tizenhatezer forint értékű ingóságokkal együtt az összesen 122 ezer forintot érő vagyont Dr. Hokkes Zoltánné Szabó Klárának, mint törvényes végrendelet szerinti örökösnek juttatta.18 Hokkesné már a hagyatéki tárgyaláson jelezte a hagyatékkal szembeni különva­­gyoni igényét. Rögzíttetni kívánta a jegyzőkönyvben azt is, hogy az örökség átvé­telével véglegesen nem mond le igényeiről, szükség esetén e jogával élni kíván. Elő­vigyázatossága érthető volt a két év óta fellebbezésekkel, feljelentésekkel, a malom „megszállásával”, majd ennek visszaadásával zajló kíméletlen küzdelem alapján. Milyen igényekkel lépett fel Hokkesné ? Hokkesné szerint sógornője az első férj Pajor Gyula halála után egy túlterhelt vagyonhoz jutott. A kettőjük által 1927-ben 80 ezer pengőért vásárolt malom adóssága 1932-ben már 20 ezer pengővel megha­ladta árát. Ebből az adósságból Szabó György fizette ki Pajor Gyula testvérének azt a 20 ezer pengőt, amelyet a házaspár még az ingatlanok, a malom és a lakóház véte­lekor kölcsönkért. Sőt, állítása szerint további ugyanekkora összeget fizetett Szabó a gyógyítási, temetési költségekre is. A fennmaradó és a malom működése során a Futura gabonakereskedő céggel szembeni 60 ezer pengő hátralékot azonban a há­zaspár már az együttélésük során, 1935-ben közösen rendezte.19 A közjegyző által írásba foglalt hagyatéki tárgyalási jegyzőkönyv alapján a Paksi Járásbíróság egy hét alatt meghozta a tulajdonátadó végzést, melyet a telekkönyvbe is bejegyeztek. Ezzel Hokkesné Szabó Klára az örökség tulajdonosává vált jogerősen is. A közjegyző sietsége, Hokkesné elővigyázatossága utólagosan Almási Gusztáv lépésével igazolódott. Tudomást szerezvén az örökség Hokkesnénak való átadásá­ról, beadvánnyal fordult a Paksi Járásbírósághoz, és póthagyatéki eljárás lefolytatá­sát kérelmezte. A járásbíróság a közjegyző véleménye alapján kérelmét elutasította. Almási a döntést a szekszárdi Törvényszéken megfellebbezte, a Pécsi Közjegyzői Kamaránál pedig Iváncsy István közjegyző ellen fegyelmi eljárást kezdeményezett.20 A közjegyző és Almási Gusztáv között kirobbant és a kamara által közvetített vita központi kérdése volt: a hagyatéki tárgyalás előtt, még áprilisban, a közjegyzői iro­dában történt találkozásukkor jelentkezett-e Almási Gusztáv örökösként vagy sem. Míg Iváncsy közjegyző ezt tagadta, aki egyébként is úgy ítélte meg, - és ezért is uta­­síttatta el a póteljárást - hogy a végrendeletek szerint nem tekinthető örökösnek, 18 TMLVszk 90/1948. 19 PKF 485. tkvi betét C lap 15-21. 20 Paksi KJÖ 7/1947 és 295/1947. Szabó György és Fischhof Sára közös hagyatéka

Next

/
Oldalképek
Tartalom