Új Dunatáj, 2013 (18. évfolyam, 1-4. szám)
2013 / 1-2. szám - Cserna Anna: Daróczy család birtoklása és eladósodása (rajzolat)
Cserna Anna • Daróczy család birtoklása és eladósodása 37 barátja végakaratának végrehajtója is volt egyben, és lelkiismeretesen gondoskodott is a szétesett család minden tagjáról. Daróczy József Eleonóra lányát özvegy Csuzy asszonyság vette gondjaiba, akinek az öröksége 4000 forintot tett ki. 1813-ban született Ignácot Schneller generálisné nevelte egészen kicsi korától fogva. Tekintettel szerencsésebb sorsára őt 1500 forint illette meg. A történet pikantériája, hogy Csapó gondja volt Daróczy Józsefnek házasságon kívül Premonics Anna gazdaasszonyától született gyerekeinek a kielégítése is. Az apai örökség, az ősi vagyon a nyolc fiúra szállott, mert hatodikként született Lajos 1826 körül meghalt.10 11 A közösen kezelt, az osztatlan örökség ügyeit Zsigmond tartotta kézben még 1840 táján is. Ekkor készült felmérés szerint az 1231 holdnyi paksi birtok állt a Biritó pusztai allodiális földekből, itt lévő legelőből, rétből, szőlőkből, Hidegvölgyben volt egy kuriális ház belső telekkel, zsellértelkekkel, szérűs- és lóherés kerttel, a faluhelyi erdőből, a Duna szigetből és a beregi nádlásból. Rendelkeztek 4 V* úrbéri telekkel, amelyen 14 jobbágy család lakott, és 36 zsellér család élt a birtokon. Idetartozó Csámpa pusztán 256 holdat bírtak. Itt 1 !4 úrbéri telken mindösszesen 5 jobbágy család osztozott, valamin 11 házas zsellért számláltak az összeírok. Építményeik: a városban található volt egy cselédház kerttel, Biritón cselédház, istálló, présház. Bölcskén és Madocsán összesen birtokoltak 260 holdat, ebbe beleértendő a kuriális fundus is, 1 és 1/8 sessio, 9 házas zsellértelek, egy tiszti lakás fészerrel, istállóval. Összesen 1491 holdnyi birtok maradt meg a leszármazók számára. A fiúk nem vállalták fel a birtokgazdálkodást, ezért haszonbérbe adták a paksi, bölcskei és madocsai örökölt földeket. 11 Csak az 1840-es években történhetett meg a birtok felosztása, miután mindegyik fiú megteremtette önálló egzisztenciáját. A birtok eltartó képessége tehát korlátozott volt, így a fiúk nevelésének, taníttatásának célja is az volt, hogy valamilyen megélhetést biztosító életpályára felkészüljenek. A korabeli viszonyok között nem sok lehetőségből választhattak a nemes ifjak. Választhattak a papi, a katonai és a hivatali pálya közül. A Daróczy fiúkból ketten plébánosként és tábori papként szolgáltak, míg hárman katonai pálya irányában indultak el, és öten jogi végzettséggel ügyvédként, illetve vármegyei, uradalmi tisztségviselőként keresték meg a kenyerüket. Ignác a pályamódosító volt, katonából lett királyi kamarai ellenőr. Négyen, Sándor, János, István és Elek éltek házasságban, utánuk 18 leszármazott örökölte az összezsugorodott földbirtokot. A család sorsa eldőlt, hiszen az egykor jómódú középbirtokos család önmagát számolta fel a 20. 10 Glósz 53.p., TML, XIII.9. Csapó család iratai 12. pallium Daróczy massát illető írások, TML, Kgy: 10: 127/1829. 11 TML, Kgy: 302/1840., 40/1836.
