Új Dunatáj, 2013 (18. évfolyam, 1-4. szám)
2013 / 1-2. szám - Cserna Anna: Daróczy család birtoklása és eladósodása (rajzolat)
Cserna Anna • Daróczy család birtoklása és eladósodása 35 más módon is tovább próbálkozott, mégpedig 1819-ben elcserélte paksi birtokát Kornis Józsefével, és az értékkülönbözet fejében 21000 forintot kapott, amelyet feltehetően az ismét felhalmozódott adósságok elnyeltek, sőt a földjeinek zálogba adására kényszerült. Egyéb körülmények is felmerültek, amelyek fokozták az anyagi nehézségeit, például Daróczy József árendásai, bérlői sem fizettek időben, így a körbetartozások miatt csak bonyolódtak a körülményei. E közben a félárván maradt gyerekek nőttek. Öt fia már Deák (Latin) oskolába járt. 5ik. és 7-ik oskolába járó gyerekeinek taníttatása plusz kiadásokkal járt, Daróczy Józsefet idézve: „...költséges mostanság 5 Diákot nevelni, és 11 gyermeket ruházni egyedül tsak az tudhatja, a ki azt tapasztalta, ...ha találkozik a 7.’[ekintetes] Karok és Rendek közül valaki, a ki ezen Szomorú, és sullyos állapotomban Gyermekeimnek Boldogságát Serényebben elő mozdittani kész volna, és mind az 7.'[ekintetes]. Nemes Vármegyének, mind nékem is mint Atyának telly es bizodalma lehetne, Kész vagyok ezen szempillanatban nagy köszönettel által adni sully os atyai gondoskodásaimat...”7 Végül is körültekintő megfontolás után meghozta a döntését a gyerekei iránti szeretetből, napamja aggodalmainak eloszlatására és a kétségtelenül bekövetkező csőd elkerülésére azzal a feltétellel, hogy csak ő kezdeményezheti saját vagyonának gondnoki kezelését. Élettörténete alapján mondhatjuk-e tékozlónak Daróczy Józsefet, vagy csak az öröklött családi birtoklás áldozatának? A kétség megmarad még akkor is, ha a tények csupán a családi birtoklás csapdáját, a kiúttalanságot erősítik. Azonban joggal feltételezhetjük, hogy nemcsak a tőle független körülmények vezettek az anyagi katasztrófájához, hanem minden bizonnyal a habitusa, a neveltetése, az alkalmatlansága a gazdálkodásra, egyszóval a személyiségjegyei befolyásolták a történéseket, és az egyéni tragédiája összetevői közé sorolhatjuk a jómódú nemesi birtokosi létformához kapcsolódó elvárásokat, a megfelelés kényszerét is. A zárgondnok kijelöléséről a vármegye nemesi közgyűlése határozott, miután egy bizottság megvizsgálta az érintett vagyoni helyzetét és gazdálkodását. Ugyancsak a vármegyének kellett gondoskodnia a nemesi árvákról is. Daróczy József szerencséjére közeli barátja, Csapó Dániel kapta meg a zárgondnokságot, aki kitűnő gazda, köztiszteletben álló és a vármegyei elit tagja volt előkelő kapcsolatokkal, aki nem csak a javak kezelését vette át, hanem vállalta a „zavart vagyon rendbeszedését” és a gyerekek gyámságát is, és egyúttal vállalta Daróczy József valamint 11 gyereke eltartását. E mellett foglalkoznia kellett az obligatiok (kötelező levelek) rendezésé7 TML, XIII.9. Csapó család iratai 27. pallium, 12. pallium Daróczy massát illető írások, Glósz 60. p.
