Új Dunatáj, 2013 (18. évfolyam, 1-4. szám)
2013 / 1-2. szám - Cserna Anna: Daróczy család birtoklása és eladósodása (rajzolat)
Cserna Anna DARÓCZY CSALÁD BIRTOKLÁSA ÉS ELADÓSODÁSA (rajzolat) Történetünk főszereplője valójában Daróczy József (1777-1824), a 17. század végén, Pakson letelepedő famíliának az ősatyától számítva a hatodik, a birtokszerzőtől nézve az ötödik nemzedékéből, aki önként kérte vagyonának zár alá vételét, a zárgondnokságot. Az esettörténetben megpróbálom vázolni miképpen került Daróczy József ebbe a helyzetbe, a kiút keresését, és végül milyen jövőt szánt a kiszámíthatatlan, vagy talán inkább az elkerülhetetlen Sors leszármazottainak. Már a török hódoltság alatt is megyei birtokos család birtoklásának és eladósodásának szemléltetéséhez feltétlenül szükséges a genealógia ismerete.1 A család származási helyét a genealógiai irodalom eltérően említi. Az egyik verzió az ősi birtokaikat Bereg vármegyébe helyezi, egy másik szakíró Szatmár vármegyéből származtatja a családot. Viszont a királydaróczi Daróczy família tolnai ágát hasonlóképpen, vagyis a 17. század első felében élt Istvántól vezetik le, akinek Zsigmond fia a középkor igen jelentős családjából való pakosi Paksy Annát vette feleségül.2 Ez az előnyös házasság juttatta a Daróczyakat a több tízezer holdas paksi uradalomhoz, amelyet Zsigmond, István fia a török kiűzését követően azonnal birtokba vett. A szerzemény a fegyverváltság megfizetése után vált csak a család tulajdonává. A török után újratelepülő vármegyében úgy a 18. század közepéig a Daróczyak képviselték mondhatni egyedül a helyben birtokos és lakó nemest. Ebben a pozícióban kerültek a helyi nemesség élére, és nem véletlenül a méltóságot, a tekintélyt adó birtokosi lét meglétével István 1699-1703, majd fia Ferenc 1718-1736 között viselte a vármegyei igazgatás legelőkelőbb tisztségét az alispánságot. Számottevő birtokaik aprózódása már elkezdődött István gyermekei, Ferenc és Katalin közötti birtokmegosztáskor. Ugyanis a 18. században követett öröklési rend szerint a fiúk-lányok egyenlő arányban részesedtek a javakból. Ez a tendencia folytatódott a Daróczy fiú ágon, és Daróczy Katalin, azaz a Száraz vonalon egyaránt. Ugyan a 19. század első felében a leányági öröklésnek ez a módja megszűnt, de a családi birtokvesztés már 1 Glósz József: Tolna megye középbirtokos nemességének anyagi viszonyai a 19. század első felében Wosinsky Mór Múzeum Évkönyve XVI. kötet, szerk.: Vadas Ferenc, Szekszárd, 1991, 9. p., (továbbiakban: Glósz) 2 TURUL A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság Közlönye XXIII. kötet, 1905. évi folyam, Budapest, 24-26. p.
