Új Dunatáj, 2013 (18. évfolyam, 1-4. szám)

2013 / 3-4. szám - 130 ÉVE SZÜLETETT BABITS MIHÁLY - N. Horváth Béla: Szárszó és tanulságai

N. Horváth Béla • Szárszó és tanulságai

71

dalmi alapjai.” Végül is igaza lett Erdeinek, hisz az 1945 utáni polgári társadalom rövid életű volt, 1948-ban olyan erők indultak meg, s alakították át gyökeresen a társadalmat, amelyeket ő tudatosan figyelmen kívül hagyott Szárszón. Úgy szól az új társadalomról, mint amelyben a „munkásság képviseli a nagyobb erőt”, „politikai céltudatossággal is keresi a parasztsággal és az értelmiség szabadabb elemeivel való szövetkezést”. És Németh Lászlónak is igaza lett. De másképp. Amíg a tudós értelmiségi a következtetései legfontosabb faktorát politikai számításból mellőzte, az író értelmiségi csak erre építette kasszandrai jóslatát.

Szárszó tanulságait sokszor megvonták már az utókor tudásával és gyakran aktualitásával (1983-ban, 1993-ban, 2003-ban). Lehet, hogy nem is lehet másképp, hisz az 1943-as történelmi, az összefogásról, a nemzet különböző osztályainak, rétegeinek egymásra találásáról, közös gondolkodásáról szóló találkozó mindig aktualitással bír, mindmáig megszólítja a jelent. Akár a Léja Géza nyitó előadásában leírt jelenségről legyen szó, a szavak elértéktelenedéséről, akár Veres Péter politikai következtetéséről, a harmadik oldal történelmi lehetőségeiről és lehetetlenségeiről, akárcsak egyszerűen a párbeszéd mindenkori szükségéről. Hisz csak egy nemzet van, s annak egy értelmisége.