Új Dunatáj, 2013 (18. évfolyam, 1-4. szám)
2013 / 3-4. szám - 130 ÉVE SZÜLETETT BABITS MIHÁLY - Pomogáts Béla: Németh László küzdelme a magyar jövőért
Pomogáts Béla • Németh László küzdelem a magyar jövőért 63 ló véleményét a népi irodalomról és ezzel összefüggésben a magyar kultúra akkori helyzetéről és időszerű tennivalóiról. Korábban Cs. Szabó Lászlónak Mérleg című, a Nyugatban közre adott tanulmánya vetett számot ezekkel a kérdésekkel4, erre reflektált Németh László írása, amely azután terjedelmes vitát váltott ki, ebben nem csak Veres Péter vagy a népi írómozgalommal kapcsolatokat ápoló, máskülönben kommunista erdélyi író, Nagy István szólalt meg, hanem olyan baloldali politikai figurák is, mint Marosán György, aki akkor még a szociáldemokrata pártban tevékenykedett. Németh és a szociáldemokrata, illetve kommunista baloldal között nem először és nem utoljára éleződtek ki a feszültségek, ennek hátterében nagyrészt az volt található, hogy mindkét baloldali csoportosulás, a demokrata és a diktatúrára hajló egyaránt bizonyos mértékig elhanyagolta azokat a nemzeti tapasztalatokat és tennivalókat, amelyeket az író megkerülhetedennek tartott.5 Ahogy Németh akkori írásai általában, a népi irodalom helyzetéről és protagonistáiról rajzolt összegző kép is azokat a súlyos aggodalmakat szólaltatta meg, amelyeket a világháború második szakaszába fordult történelmi események hívtak elő. A tanulmány írója akkoriban nem egyszer küszködött azzal a felismeréssel, miszerint a magyarság - mindenekelőtt vezetőinek, a „politikai osztálynak” a tétovázása és késedelmessége miatt - képtelen lesz saját sorsának befolyásolására és (hasonlóan az első világháború végén tapasztaltakhoz) jóformán minden megfontoltság és cselekvő akarat nélkül engedi át magát a végzetszerűen bekövetkező eseményeknek, amelyek számára természetesen nem lesznek kedvezőek. „A magyarság újabbkori balsorsának én (sokszor megírtam) azt tartom - olvasom a nagyívű tanulmány befejezését -, hogy a világhistória órája gyorsabb volt, mint a mienk. Mire mi kiérleltünk volna valamit, kinn kaszára érett a kor. Az utolsó százötven év katasztrófái: csupa májusi aratás. Ez ellen egy védelem van, ha belső nemzeti folyamatainkat, amennyire lehet, függetleníteni tudjuk - nem a kor eszméitől, hanem a kor beavatkozásaitól. A népi irodalomnak is erre van szüksége. Értékes hazai növény ez; a világszelekkel együtt hajlongó. Ha védeni s nevelni tudjuk: egy nemzet is elfér az árnyékában. Üldözés, erőszak, megszállás nem fog rajta. De jaj neki, ha mi magunk tesszük törzsére a fűrészt: a hűdenséget.”6 Tulajdonképpen több hasonló írást is felidézhetnék azok közül, amelyek mintegy előkészítették a Második szárszói beszéd gondolatmenetét. Németh nem min-4 Nyugat 1941.475-489. Kötetben: Haza és nagyvilág. Budapest, 1945. Franklin Társulat, 166-201. 5 Németh tanulmányáról: Grezsa Ferenc:Németh László háborús korszaka (1938-1944). Budapest, 1985. Szépirodalmi Könyvkiadó, 329-332. 6 Az értelmiség hivatása, 167.
