Új Dunatáj, 2013 (18. évfolyam, 1-4. szám)
2013 / 3-4. szám - 130 ÉVE SZÜLETETT BABITS MIHÁLY - Veres András: "Szeretném , ha szeretnének" Az Ady-kultusz jelentése és jelentősége
52 Új Dunatáj • 2013.3-4. szám magyar léleknek. Azt sugallta neki, hogy a magyar nép Isten másik választott népe. [...] Célja és küldetése van. Mindezt az Ady-költészet nem kimondja, hanem egyszerűen úgy szól a magyarokhoz a maga bibliás, prófétás nyelvén, ahogy csakis egy választott néphez lehet szólni.”22 Az utódállamokban kialakult Ady-kultusz erejét mi sem mutatja jobban, mint hogy versei tankönyvben és érettségi tételként először Erdélyben szerepeltek, 1919-ben.23 Post mortem diadalútjának talán legjelentősebb állomása az 1927-ben megjelent Magyar fa sorsa. A vádlott Ady költészete című könyv, melyben Makkai Sándor, az erdélyi egyházkerület püspöke vette védelmébe és ajánlotta az ifjúság figyelmébe a költőt.24 Munkája az anyaországban is nagy figyelmet keltett, és heves vitákat váltott ki, sokan perújrafelvételt emlegettek. A hivatalos Magyarország pedig folyamatos nyomás alatt állt, mert szembesülnie kellett az utódállamok Ady-kultuszával. E történet egyik látványos, de eredménytelen epizódja volt, amikor 1927 elején Berzeviczy Albert bejelentette a Kisfaludy Társaság egyik ülésén, hogy a „kettészakadt” magyar irodalmat újra kellene egyesíteni, Adyt pedig rangján értékelni. Ám a szakadásért és a költő kritizálható vonásaiért kizárólag a Nyugat körét tette felelőssé. Tehát az 1920-as évek Ady-kultusza leplezedenül politikai indítékú volt. Az új költőnemzedék azonban hátat fordított Adynak. Még akik nagyra tartották őt (mint József Attila), azok sem látták poétikai örökségét folytathatónak. A húszas évek költőinek szemében ugyanis a szimbolizmus halott volt, kétségbevonhatatlanul. Az Adyt leegyszerűsítő és eltorzító új kultusz meglepte és elidegenítette korábbi híveit is. Komlós Aladár igen pontosan jellemezte a kialakult helyzetet: „Az történt, hogy legújabban a konzervatív fiatalság már-már elszántabban kezdett lelkendezni Ady Endréért, mint az a réteg, amely legelőször szállt síkrajz Ős Kaján poétájáért. Úgy látszik, mintha a konzervatív fiatalság csak most érkeznék el Adyhoz, míg a költő első hívei - épp annál a nyugtalan, mohó érzékenységnél fogva, amely annak 22 Kemény István: Komp-ország, a hídról. Holmi, 2006. február, 225. Kemény cikke tulajdonképpen A Komp-országpoétája. In memóriám Ady Endre című kötet (vál. és szerk. Domokos Mátyás. Nap Kiadó, Bp. 2005.) recenziójából bővült esszévé. A cikkre Arató Lászlónak az Ady magyarsága és modernsége című konferencián elhangzott előadása (Ady az iskolában) hívta fel a figyelmemet. 23 Az 1929-es revíziós vitában Spectator (Krenner Miklós) írása hivatkozott erre - vö. Spectator: Ady az erdélyiek lelkében. A Toll, 1929.18. sz. (augusztus 18.) 13. 24 Makkai Sándor: Magyarfa sorsa. A vádlott Ady költészete. Erdélyi Szépmíves Céh kiadása, Cluj-Kolozsvár 1927., illetve Soli Deo Gloria kiadása, Bp. 1927.
