Új Dunatáj, 2012 (17. évfolyam, 1-2. szám)
2012 / 1-2. szám - Senkár Patrik: Német (Thomas Mann)és magyar (József Attila) "valóságköltők" Fábry Zoltánnál (avagy a "vox humana" szélesebb metszéspontjai)
Senkár Patrik • Német és magyar „valóságköltők”... 65 keiket, verseiket, melyek ott nem jelenhettek meg”. József Attila egyik legszebb, fájdalmas erejű verse, a „Lebukott” is Az Útban jelent meg 1931. november 1-én. Igaz névtelenül és csonkítottan, s utolsó strófája „elkobozva”. Fábry Zoltán mindemellett említi, hogy József Attila versét elküldte a nyomdába. Megjegyzi viszont, hogy a cenzúra által elkobzott utolsó strófát elvesztette. Emellett konstatálja, hogy József Attila olyan nagy mestere volt hivatásának, hogy egy óra alatt képes volt bármely társadalmi problémáról hexameterekből verset írni. Harcolt tehát a művészi minőségért. Említést tesz mégjózsef Attila utolsó napjának versfordításáról (Victor Hugo Ultima verba). Hitelesen, megfontoltan ír a költő belső világáról, ziláltságáról, mely determinálja szomorú sorsának végzetét. József Attila az értelmi lelkiismeretért szállt síkra, a gondolat igaza védekezett benne a barbarizmus (háború, antihumanitás) ellen. A hatalmi totalitarizmussal szemben mint egyetlen reális ellenszert a mérték abszolútumát állította: az ő kenyere az az életforma, melyben a szép szó, a meggyőzés, az emberi érdekek kölcsönös elismerése, megvitatása, az egymásrautaltság eszméje érvényesül. Ezen kiindulópont által hangsúlyozza (mely napjainkban is fontos érv) a népek közti megértés fontosságát, a közép-európai megbékélést. Ezen gondolatok „testet öltenek“, s a szellem humanizmusát tudatosítja teljes szolidaritással - ennek ékes bizonyítéka verse, melyben Thomas Mannt köszönti. A háború az embert kicsinyíti le, testileg és lelkileg meggyötri. Az ember felerősödése viszont a béke, mely feltétele annak, hogy az ember emberré fejlődjön, s az is maradhasson. A béke az emberi szolidaritás végrehajtása, s tulajdonképp az emberek emberségétől függ, tehát az ő tudatos szolidaritásuktól. József Attila emberi hanggal köszöntötte Thomas Mannt versében, aki az említett szolidaritás közös nevezőjének összekötő kapocsa a József - Mann - Fábry háromszögben. Ezen megközelítés a legnemesebb és legvalóságosabb meghatározása a humanizmus (békeszeretet, békevágy) eredetének és céljának. Fábry úgy fogalmazza meg ezt, hogy az ember egyik legnemesebb törődése a békéről való gondoskodás. Ezen gondoskodás pedig a béke alapvető erkölcsi alapja. A békét kell hirdetni, mint az ember elsődleges erőfeszítését. József Attila antifasizmusa a szellem erkölcsének védő és mentő szerepét köszönti tehát a száműzött legnagyobb német íróban, Thomas Mannban. Antifasizmusa (hasonlóan mint Fábryé) emberség-gazdagítás, az emberség bizonyossága és elkötelezettsége. Fábry szerint József Attila halála után is él, mint minden igaz áldozat. Vannak tehát írók, költők, kik nem halnak meg, csak születnek. Fábry hangsúlyozza, hogy az európai kultúra van veszélyben: a szeretettörvény és a szellemerkölcs. József Attila a Magyar Napnak küldött cikkében antifasizmusából adódóan ítéli el a népieseket.
