Új Dunatáj, 2012 (17. évfolyam, 1-2. szám)

2012 / 1-2. szám - Zságot András: A bánokról

12

Új Dunatáj • 2012.1-2. szám

Nem jött válasz.- Százados úr, rávezető kérdést kérek. Láthatja, hogy megakadtam.- Hogy hívják a bánok helyetteseit?- Albán.- Helyes.

Újabb korbácsolás következett. Két hétig minden nap.

De most egy fia gondolat nem jött a bánokról az agyamba.- Ketten korbácsoljanak egyszerre - indítványoztam.

Hason aludtam, nem tudtam a hátamra fordulni, úgy agyonvertek.- Világítsanak a szemembe, csöpögtessenek vizet a halántékomra, mit tudom én, de minden érdekeset el akarok Önöknek mondani a bánokról.

Sedes banális, ez a szlavón báni szék neve, ezzel elértem, hogy meglátogathattak hozzátartozóim, és elértem, hogy a körmeimet letépték az ujjaimról.- Irtsák ki a gyermekeimet, tudják, hogy milyen fontosak nekem.

Előttem akasztotta fel a hóhér őket.

Ezek az átkozott bánok! De legalább tudom végre, kikkel van dolgom!

Bánk bán!

Igen, mert mindkét lábamat eltörték, hogy leírhassák, a legteljesebb kiterjedésük idején a bánságfok nevei: horvát, szlavón, dalmát, boszniai, sói, ozorai, macsói, kucsói, barancsi, Szörényi, bolgár.

Csak azért, hogy ezrek és ezrek tudjanak, én az életemmel fizetek, már látom, azért, hogy amikor a déli bánságok török kézre kerültek, a maradék az igazgatott területről nyeri nevét: szerémi, nándorfehérvári, titeli, jajcai, szabácsi, szreberniki, lugosi, karánsebesi.