Új Dunatáj, 2011 (16. évfolyam, 1-4. szám)
2011 / 1-2. szám - Boruzs Katalin - Szabó Géza: A limes úttal párhuzamosan futó sáncrendszer nyomai Pannóniában
Boruzs Katalin-Szabó Géza: A LIMES ÚTTAL PÁRHUZAMOSAN FUTÓ SÁNCRENDSZER NYOMAI PANNÓNIÁBAN Az emberiség egyetemes értékű javainak fokozott védelmére 1972-ben létrehozták az UNESCO Világörökség egyezményt, melyhez országunk 1985-ben csatlakozott. Egy nemzetközi sorozatjelölés részeként 2003-ban került fel a Magyar Várományosi Listára „A római limes magyarországi szakaszaAz eljárás 2008 őszén a „Danube Limes - UNESCO World Heritage projekt” elindításával felgyorsult, napjainkban már a jelölési eljáráshoz szükséges utolsó egyeztetések zajlanak. A világörökségi jelölési eljárás reflektorfénybe helyezte a Római Birodalom pannóniai határvédelmi rendszerének kérdéseit. Nemcsak a kívülállóknak, de sokszor még a szakmabelieknek is nehezen követhető, hogy a tudományos és ismeretterjesztő anyagokban gyakran keverve hol a szárazföldi határra utaló limes, hol a folyami határra utaló ripa kifejezés jelenik meg. A nemzetközi és a hazai előkészítő munkák során a legutóbbi időkig következetesen a szárazföldi határra utaló limes kifejezést használták. A limes eredetileg a határra vezető felvonulási utat jelölte, s csak később jelentette a katonai erővel megszállt határmenti sávot és az azzal párhuzamosan futó utat is. Ma a különböző kiadványokban szinonimaként használják a két kifejezést, ami meglehetősen zavaró. A római határvédelem egymástól térben és időben is eltérő elemei jól mutatják, hogy az egyes stratégiai elemek mennyire változékonyak, milyen szorosan alkalmazkodtak az adott természeti környezethez éppen úgy, mint a pillanatnyi harcászati, politikai helyzethez. Ezért a témakört érintő elnevezés megváltoztatásakor mindenképpen jó lett volna a szakmai okok részletes bemutatása és az új elnevezés használatát indokolttá tevő szemléletváltás hátterének, valamint az alatta értett pontos tartalom ismertetése is. Európa legnagyobb, mintegy 5500 km hosszú, afrikai és Közel-keleti szakaszokkal is rendelkező régészeti és műemléki öröksége a Római Birodalom egykori határvidékét védő erődítmények, utak láncolata. Elsőként 1987-ben az Észak-angliai Hadrianus fal került fel a Világörökség Listájára. Nemzetközi összefogás eredményeként az egyes országok magyar javaslatra „A Római Birodalom határai” egységes program keretén belül terjesztik fel saját területükön az érintett szakaszokat. Németország 2005-ben az 550 km hosszú felsőgermániai-raetiai limest, Anglia 2008-ban a skóciai Antoninus falat jelölte sikerrel a rangos címre. Bennünket Pannónia provinciának (a Dunán Klosterneuburg és Belgrád közötti) magyarországi, kb. 415 km hosszú szakasza érint. A brigetioi (Komárom-Ószőny) és aqincumi (Óbuda) legiotáborok mellett több mint húsz segédcsapattábor és mintegy két
