Új Dunatáj, 2011 (16. évfolyam, 1-4. szám)
2011 / 1-2. szám - Árpás Károly: A Margit-értelmezés körei
52 Új Dunatáj *2011. július 56-os áldozat, akinek sok tulajdonsága egyezik az elbeszélőével is (például szavalási tehetség, áldozat-szerep). Margit mellett kontrasztként ott van (a történetben nincs jelen) a kisvárosban rosszhírű elvált csinos anyja. Az egyetlen jelenben is létező nő, a könyvtáros Márta engedelmes és irgalmas. Ennyi nőalak jelenléte ellenére a mesélő igazi emberi kapcsolatot egyetlen nővel sem képes kialakítani (akamaszkori szerelmével sem!). A többi szereplőről (figyelem, mind férfiak!) sokkal kevesebbet tudunk. A Sátán (Koleszár Béla) elmosódó alak, a csak keresztnevével jelzett Gábor8 a férficinkosság megtestesítője. A megnevezetlen főnök/főnökség pedig misztifikálódik, pedig a főszereplő sorsára ő van legnagyobb befolyással. A fentiekben tárgyalt kettőzés nemcsak a Margitban fordul elő. A Vasárnap délután bádog- és csodaszarvasa éppen úgy ide vonható, mint a céllövöldés, illetve a csavargó bácsika kettős értelmezése. A Szekszárdi mise kettős alakja Liszt Ferenc és Schéner Mihály. A kisfiú és a vámpírok című alkotásában többel is találkozhatunk: Bakó András és Bakó Imre a felnőtt- és gyermek-lét vonatkozási pontjai, Korintha kettőzött alakja vagy Korintha és Lukrécia összekapcsolható figurája. Az Én, Thészeusz nőalakjai szintén összekapcsolhatók ilyen dichotómiákká: Edit - Adrienn; Adrienn - Ariadné. Mindennek nem a didaktikai közlés az oka, nem a megerősítés a cél, inkább az elbizonytalanítás. Baka olyan világot teremt, amely „átjárható” önmagában is - s megtalálhatóknak sejtet olyan utakat, amelyekkel a realitásból a teremtettbe lehet eljutni (és fordítva: a virtuálisból következtetni a létezőre). Baka drámáit és epikáját át- és átszövi az áttételesség. A drámai kísérletek talán azért arattak az epikánál is kevesebb sikert, mert a metaforizálás, az allegorikusság, a „kulcstörténetiség” hangsúlyozása megriaszthatta a befogadót vagy a hiányos ismeretek miatt nem ítélte/ ítélhette fontosnak a részleteket. Legjobb lírai ciklusai hiába foghatók fel monodrámának (.Háborús téli éjszaka, Döbling, Yorick monológjai vagy a Sztyepan Pehotnij-kompozíció), hiába kísérelték meg előadásukat: a jelentésben gazdag szöveg egyszeri hallásra nem adja meg magát. Talán a Baka-szöveg e tulajdonsága kelti bennünk azt a képzetet, hogy most is többről van szó, mint a hagyományos értelemben vett elbeszélésről/kisregényről. Az epikai ábrázolás struktúráit belengik az életmű többletjelentésihez kapcsolódó asszociációk. Áthallások és evokációk Első feladatunk a cím értelmezése. Margit kifejező neve ma már (s az orosz szakos Baka Istvánnak még inkább) Mihail Bulgakov regényét juttatja eszünkbe. Csakhogy Bulgakov esetében a regényében is - Margarita Nyikolajevna -, életében is (harmadik felesé
