Új Dunatáj, 2011 (16. évfolyam, 1-4. szám)
2011 / 4. szám - Aradi Gábor: Adatok a szekszárdi várpincéről
Aradi Gábor # Adatok a szekszárdi várpincéről 71 (!) elrendelt vizsgálat is igazolta, melynek következményeként a szekszárdi pinceszövetkezetet és még két bortermelőt arra köteleztek, hogy borkimérésüket költöztessék el a nagyközség központjából. Miért volt erre szükség? A vizsgálat megállapította, hogy a téli hónapokban nem fordult elő ilyen eset, ellenben az enyhébb időjárás beköszöntével ugyanis újból bizonyítást „nyert az, hogy a bort vásárló egyének - mivel az italt kimérÖk a kimérési helységben elfogyasztani nem engedik a vásárolt bort, a kimérő helységek udvarában vagy pedig a kimérő helységek előtt elhúzódó gyalogjárdán fogyasztják el és ott csoportokba verődve a forgalmat akadályozzák. Több esetben előfordult az is, hogy a bort fogyasztók az italtól lerészegedve trágár kifejezéseket használtak és szükségletüket is a gyalogjárdán végezték el. Meg kell jegyezzem, hogy a csoportosulások és lerészegedések nem szórványosan, hanem naponként, úgyszólván állandóan előfordulnak...”}6 Befejezésül szólni kell a pince méreteiről és a ma itt található tároló edényekről. A pince nyugati szárnya 42 m hosszú és 4,4 m széles, keleti szárnya 42 m hosszú és 6, 54 m széles, a déli összekötő folyosója 41 m hosszú és 4,3 m széles, az északi 10 m hosszú és 2, 6 m széles, magassága 4,1 m. Kádak nélküli befogadó képessége 2500 hl-re tehető. 1834 és 1843 között, amikor még a szekszárdi uradalom használta a pincét átlagban 3638 akó dézsmabor, azaz közel 2000 hl bort helyeztek itt el.16 17 Ma a pincében lévő 22 db hordó összesített űrmértéke kb. 850 hl. A legkisebb 13, a legnagyobb 93,1 hl-es. A hordókhoz társulnak még kádak és fémtartályok melyekben még további 4000 hl bor tartható. A tároló edények, beleértve a hordók többségét ma már üresek. 16 TMÖLAI19185/1937 17 SZIÁGYI 1989.193. p.
