Új Dunatáj, 2011 (16. évfolyam, 1-4. szám)
2011 / 4. szám - Csekő Ernő: Szekszárd házai és háztulajdonosai a 19.század közepétől az 1920-as évekig
56 Új Dunatáj »2011. december rendes tag és 2 póttag volt, míg a tulajdonukban lévő házak száma 1880-ban 30, 1900- ben pedig 67 volt. Az utóbbihoz még két üresen álló háztelek, illetve további nyolc épületben birt résztulajdon is társult. Már önmagában ezen összesített számadatok alapján is levonhatók bizonyos következtetések, mindenekelőtt az, hogy a házingatlanok terén jelentős vagyoni gyarapodás konstatálható a város virilis elitjét illetően. Azonban a virilisták gyarapodása közel sem volt egyenletes. Ugyan 1900-ban igen széles körre volt jellemző, hogy több házzal is rendelkezett, azonban erőteljes differenciálódás is megfigyelhető. így nejével együtt négy háznak volt tulajdonosa Stann István építész-építőmester, három és félnek László Lajos ügyvéd, és három-három háznak pedig Zsigmond Ferenc iparos, magánzó, valamint Fördős Vilmos vármegyei tiszti ügyész. Utóbbinak két egymással szomszédos háza a város főteréhez, a Béla térhez közel, a Bezerédj utcában volt. Azonban a legtöbb házzal nem ők bírtak, hanem a kilenc házzal rendelkező Adler N. János és a nyolc házat tulajdonló Abaffy Gyula ügyvéd. Kettőjük házait a többiektől eltérő jelekkel vittem a térképre. (Id. 1. és 2. térképet) A térképekre tekintve rögtön érzékelhetővé válik az a mennyiségi változás, amely a virilista házak számában a húsz év alatt bekövetkezett. Emellett a házak elhelyezkedését tekintve egy szétterjedési folyamat is megfigyelhető. A város küllemében legkorábban polgárosodó, Sét u.-Széchenyi u.-Bezerédj u.-Béla tér-Flórián u. által ölelt központi magjához képest 1900-ra a város további területei válnak a virilis elit által is kitüntetett, frekventált részévé. Ez mindenekelőtt a Budai utcáról, valamint a térképen még Pándzsó utcaként feltüntetett, de 1900-ban már a Kossuth Lajos nevét viselő utcáról mondható el. Ha a két kiemelt háztulajdonosunkra tekintünk, láthatjuk, hogy egészen ellentétes dolog figyelhető meg házaik elhelyezkedését illetően. Míg Adler N. János - aki ekkoriban foglakozását tekintve már csak háztulajdonosként szerepelt a különböző nyilvántartásokban - házai egymáshoz igen közel, területileg jól behatárolhatóan feküdtek, addig Abaffy Gyuláé épp ellenkezőleg, a város különböző részein teljesen szétszórva. Magam részéről eléképzelhetőnek tartom, hogy Abaffy esetében a házak nagy száma összefügghet ügyvédi tevékenységével, jelesül azzal, hogy peres felek, vagy ügyfelek tartozásai ellenében jutott tulajdonukhoz, vagy résztulajdonhoz.30 Adler esetében érdekesség, hogy a Budai, Sét, illetve a Pándzsó (Kossuth) utcai házaival szinte körbeölelte haragosát, az előadásomban korábban már megidézett Geiger Gyulát, akinek a Pándzsó utcában lévő két, egymással szomszédos házával ráadásul még 30 Az ügyvédnek a nyolc ház mellett még két további ingatlanban volt kisebb résztulajdon-hányada, amelyet azonban a térképen nem tüntettem fel.
