Új Dunatáj, 2011 (16. évfolyam, 1-4. szám)
2011 / 4. szám - Csekő Ernő: Szekszárd házai és háztulajdonosai a 19.század közepétől az 1920-as évekig
42 Új Dunatáj • 2011. december tárták.6 A legfrissebb, 1939. évi adatokat pedig Sopron városa, nevezetesen Friedrich Nándor városi adóhivatali főnök bocsátotta Thirring Gusztáv rendelkezésére. Mindezek után felvetődik a kérdés: Mit tartalmaz a soproni adattár báztelkenként? A fő, azaz minden egyes háztelek esetében feltüntetett adatok sorában a következőket: évszám, házszám, a tulajdonos(ok) neve. Azaz minden egyes háztelek esetében felsorolásra kerülnek a szóban forgó ház(telek) érvényes házszáma, illetve tulajdonosának neve. Ezen kívül egyes házak esetében szerepel még az építés ideje, vagy kiemelt adatként egyazon háztelek ellenkező oldalára eső utca szerinti házszámbeosztása. (Id. 1. kép) A sopronihoz hasonló adattárak jelentősége, a városi helyrajz hasznossága Bár Thirring Gusztáv soproni tárgyú munkája a témában az egyik legteljesebb, s egyúttal legkorábban született adattár, természetesen számos hasonló jellegű művet is említhetnénk. így a példaértékű külföldi példák mellett készültek már feldolgozások a középkori Budáról, koraújkori Győrről, míg a koraújkori Kolozsvár, illetve annak egyes városrészeinek munkálatai most vannak folyamatban.7 Egy-egy időszakra a város topográfiáját feltáró, az épületek, háztelkek tulajdonosait összegyűjtő, megadó műveket, adattárakat a történettudomány a városi helyrajz körébe sorolja. Sokakban felmerülhet a kérdés, hogy láthatóan nemcsak a legutóbbi egy-két évszázadra, hanem számos város esetében három-négy évszázaddal korábbi időszakra vonatkozóan művelt, egyébként időigényes és roppant aprólékos munka miért olyan népszerű, mi értelme van egyáltalán? A városi helyrajz vizsgálati köre alapvetően egyegy város topográfiájára fókuszál, előtérbe vonva az adott település városmorfológiai folyamatar, térbeli és népességbeli bővülését, demográfiai viszonyáig Az általunk bemutatott sopronihoz hasonló adattárak emellett - és értelemszerűen egy-egy házte- LEK TÖRTÉNETÉNEK ÉS TULAJDONLÁSI VISZONYAINAK BEMUTATÁSA mellett - még a következő kutatási területek számára forgathatók nagy haszonnal: 6 A házgyűjtőívekhez Thirring minden valószínűség szerint - lévén a korabeli magyar statisztika kiemelkedő művelője, 1906-1926 közt a főváros statisztikai hivatalának igazgatója a Magyar Kir. Központi Statisztikai Hivatal irattárában férhetett hozzá. 7 E művekről részletesebben: Dávid Ferenc-Goda Károly-Thirring Gusztáv: Sopron belvárosának házai és háztulajdonosai 1488-1939., Sopron, 2008.7-8.
