Új Dunatáj, 2011 (16. évfolyam, 1-4. szám)
2011 / 4. szám - Csekő Ernő: Szekszárd házai és háztulajdonosai a 19.század közepétől az 1920-as évekig
40 Új Dunatáj »2011. december tenünk, hogy az oly sokunk által ismert soproni belváros - amely a Fő térrel és a tűztoronnyal, valamint az egymással párhuzamos, jobbára barokk házakkal, városi palotákkal szegélyezett négy utcával oly sokunknak felejthetetlen élmény -, az azt körülölelő történelmi külvárosokkal napjainkban szinte már szerves egységet képez. Ezt az egységesülési folyamatot a külvárosokat körülölelő külső városfal 1610/20-as években történt kiépítése is nagymértékben elősegítette.5 A soproni adattár kapcsán legelsőként az emelendő ki, hogy annak adatállománya nem a város egész épületállományát, hanem csak a külső várfal által övezett területek házait, háztelkeit öleli fel. Megjegyzendő, hogy a Thirring-féle összeállításban szereplő első évre, 1734-re vonatkozó telekkönyv a külső várfalon kívül álló házat még nem tüntet fel, ugyanekkor a város nagymértékű terjeszkedését jelzi, hogy ez a szám a nulláról 1930-ra 1857-re emelkedett. Mekkora volta külső várfalon belüli házak száma 1930-ban? Thirring adatai szerint közel kilencszáz. Ebből persze az is kiderül, hogy a Sopron házai és háztulajdonosai hozzávetőlegesen kilencszáz ház, pontosabban háztelek adatait tartalmazza. Fontos hangsúlyoznunk, hogy Thirring-féle és a hozzá hasonló adattárak esetében mindig háztelkekre kell vonatkoztatni az adatokat, hiszen a „telkeken álló házak - amint Thirring is fogalmaz - a két évszázadfolyamán többszörösen változhattak, kibővülhettek vagy teljesen újjá épülhetek és így korántsem lehet feltételezni, hogy a most létező házak mind 1734 óta állanak fenn.’** Sopron város történetének országosan is ismert egyedülálló forrásadottsága nem csak a bemutatásra kerülő munka korai kezdőévében (1734) tükröződik, hanem abban is, hogy a közlésre kerülő időmetszetek, évsorok kiválasztása nagy részben szerzői, szerkesztői döntés eredménye volt. így az 1734-től az 19. század közepéig szinte folyamatosan rendelkezésre álló száz kötetnyi régi telekkönyvek sorozatára támaszkodva, Thirring a város története szempontjából fontos ún. „jellemző évek”-et ragadott ki, szám szerint tizennégyet.5 A 19. század közepétől 1930-ig az adattárban szereplő további hat év adatsorait egyrészt három nyomtatásban megjelent városi házjegyzék (1869, 1883. és 1898), valamint az 1910, 1920. illetve 1930. évi népszámlálás házgyűjtőívei szolgál- 3 4 5 3 E folyamatnak fontos fázisa volt a belső városfal védelmi funkciójának eljelentéktelenedése, majd döntő részének elbontása, melynek eredményeként a 19. század derekára kiépült a belvárost övező ringszerű Várkerület. A bel- és külváros határait, a városfalak futását jól szemléltető, 1860-as évekbeli Sopront ábrázoló topográfiai térképet Id. a következő helyen: http://epa.oszk.hu/0l900/01977/00148/pdf/EPA01977_Soproni_Szemle_198S-xxxix-2.pdf - 23. oldalon 4 Thirring 1941., Előszó V. old. 5 Ezek a következők: 1734,1736,1740,1748,1757,1766,1776,1784,1798,1810,1820,1830,1840 és 1850.
