Új Dunatáj, 2011 (16. évfolyam, 1-4. szám)
2011 / 4. szám - Ruzsa Éva: Városfejlesztési elképzelések a 20. század közepén, Szekszárdon
Rúzsa Éva • Városfejlesztési elképzelések 37 házzal és mozival, és ezt még egy 100-150 szobás szállodával bővítve, gyógyulásra és pihenésre kívánták csábítani a városba látogató idegeneket.61 Az 1939-es koncepció viszont egyáltalán nem foglakozik az idegenforgalommal. Még ugyanezen évben Haidekker a városnak a minisztériumhoz felküldött előzetes városfejlesztési koncepciójában a Bakta hegyoldalban panziók építését javasolja, hogy szőlőérés idején, a szőlőkúra gyógyító hatását kihasználva, a város idegenforgalmi vonzóerővé váljon a város62 Végezetül: A városfejlesztési és rendezési tervek készítése nem jelenti azt, hogy a város minden építkezésével felhagyott. Kétségtelen, hogy a minisztérium a tervezési munkák végzését, a határidő betartását azért is megkövetelte, hogy nehogy „az következzék, hogy a közel jövő építkezései a helyes városrendezésnek később útjában álljanak.”63 Szekszárd esetében ilyenről azonban nem lehet beszélni. Folyamatosan zajlottak az útburkolások (Mikes, Csokonai, Mészáros utcákban), a Rákóczi utca szabályozása, a házak és telkek utcasíkjának kiegyenesítése. 1940-ben befejeződik a Vörösmarty utcában a Szeretet- és Egészségház építése, 1941-ben a Szent István téri OTI székház. A polgármester nyugdíjba vonulásáig, 1944. augusztus 31.-ig, a Hunyadi úti Nemzeti Bank által építtetett 3 emeletes, kényelmes polgári lakásokat tartalmazó bérház, és a mellette álló Levente székház (későbbi Sportszékház) is elkészül.64 Ezek az építkezések több állami támogatással és kevesebb háztartási kiadással, illetve a bérház esetében teljesen idegen erőből valósultak meg. Hiszen a városnak egyre nagyobb terhet jelentettek az infláció okozta kiadások, a szegényeket támogató ínségakciók. És a háborúnak Szekszárd felé közelítése a Nestlé gyárnak a városba települését is megakadályozta. 1943-ban, az akkor még alakulóban lévő Nestlé gyár jelezte, hogy kedvező feltételek esetén Szekszárd határában, igaz a Tanulmányi alap tulajdonában lévő területen, tápszergyárat létesítene. A gyár feltételei közt volt, ami a város döntési jogán kívül esett, így a tej szövetkezetekkel a tejszállításról való megegyezés. A tárgyalások során, a gyárnak Szekszárdon való letelepedéséért, a város első kikötéseit folyamatosan mérsékelte. Elállt attól, hogy a gyár a palánki gyümölcsös területén jöjjön létre, felvette a kapcsolatot a területcsere miatt a Vallás és Közoktatási Minisztériummal, mint a Tanulmányi Alap felügyelőjével, majd lemondott a terület eladásáról, ajándékként, igaz a gyár fennállásáig 61 V/79. f. 1948. évi városfejlesztési terv 10. p. 62 TMLIV/ B/404. b. 12704/1941: 8809/1938 63 TML IV/B/404. b. 12704/1941 64 TMLIV/74. a. 124/1944.
