Új Dunatáj, 2011 (16. évfolyam, 1-4. szám)
2011 / 4. szám - Ruzsa Éva: Városfejlesztési elképzelések a 20. század közepén, Szekszárdon
34 Új Dunatáj • 2011. december lekedési út belterületen végig húzódó részével párhuzamosan, a város peremén elkerülő utak létesítését proponálta. így a keleti oldalra tervezett út, a régi hatos (ma Palánkon átkelő, Mözsre tartó) útból leágazva, a vasúti sínpálya mentén dél felé tartva és Csatárnál a Budapest-Mohácsi útra visszatérve találkozna a nyugati szegélyen húzódó Parásztai patak, Kadarka utca, Benczúr utca nyomvonalán haladó másik elkerülő úttal.50 Szekszárd korszakunkon végighúzódó problémája volt a lakáshiány. Az 1921-ben megkezdett kislakásépítés, a Mikes utca keleti oldalának, a mai Ady Endre utcának (korábban Levente, illetve Mussolini utca) és a Kistisztviselői telepnek (Benczúr, Bem, Berzsenyi utcák) beépülése sem csökkentette a korszerű lakások iránti keresletet. A törvény végrehajtási utasítása is az elsődleges feladatok közé sorolta a lakásépítést, a családi lakótelepek létesítését. Ez utóbbit a város a Mikes utcától délre, a mai Elonvéd utcától keletre található ún. Fazekas térre képzelte - vagyis a mai kertváros területére - ahol 2-300 négyszögöles telkeken családi házas, vagy sorházas utcákat tervezett. Az ipari negyed kiválasztásakor a minisztérium a munkáslakótelep helyének kijelölésére is utasított.51 Igaz, hogy a város a vasúton túli területekre a gyárakon kívül semmilyen gazdasági beruházást nem javasolt, de a negyed északi határán, a Keselyűsi út másik oldalán - a mai sportcsarnok helyén - lévő területet alkalmasnak találta a munkástelep felépítésére. Annak ellenére, hogy a füstös gyáraktól csak egy országút választja el. A közelben lévő kiépített közmű valószínűleg ellensúlyozni tudta a gyártelep szomszédságából adódó kételyeket, az esetlegesen felmerülő ellenérvet: a szennyezett levegőt. Elképzelhető, hogy az északnyugati - délkeleti szélirány meggyőzte a döntéshozókat a területnek lakótelepként való hasznosításának alkalmasságáról. A városrendezési elképzelések végiggondolása lehetővé tette a telekmegosztások, a telkek beépítési módjának meghatározását. Már 1939-ben döntött a város, hogy belterületén a telekmegosztáshoz a telekkönyvi átvezetések előtt az építési hivatal engedélye szükséges.52 Ezzel akarta megakadályozni, illetve a későbbiekben elkerülni, főként az újvárosra jellemző beépítési módozatot, vagyis azt, hogy egy házszám alatt három, négy önálló házhely jöjjön létre, és a belső lakórészek teljesen körbe legyenek építve. A másik szabálytalanul beépült részt, a Benedek és Szűcsény-szurdikok löszfalba vájt lakásainak felszámolását is célul tűzte ki, amelyet nemcsak egészségtelen és az omladozó löszfalak miatt láttak veszélyesnek, hanem lakóit a város kétes erkölcsiségű, munkamorálú lakói50 TML V/79. f. 32. d. 3740/1941 51 TML V/79. f. 32. d. 25159/1942 52 TML V/79. f. 32. d. 11360/1939
