Új Dunatáj, 2011 (16. évfolyam, 1-4. szám)
2011 / 3. szám - Guld Ádám: Identitás és medialitás interrelációi a minimalista prózában
Guld Ádám • Identitás és medialitás 43 Ez a megrázkódtatás Palahniuk írásában is a főhős személyiségének megbomlásához vezet, amely a narrátor esetében a tudathasadás és egy többszörös személyiség megjelenését eredményezi. Ian Hacking Rewriting the Soul: Multiple personality and the sciences of memory című leleplező erejű munkája óta egyre élénkebben foglalkoztatja a tudományt annak kérdése, hogy a médiatársadalom valóban ilyen drasztikus hatásokat válthat-e ki a befogadók elméjében. Hacking felvetése alapján egyre többen tartják elképzelhetőnek azt, hogy a napjainkban formálódó médiatársadalom és a sokcsatornás műsorsugározás, valamint az ezzel együtt járó csatornaváltási lehetőség lehet a tudathasadásos személyiség (disassociativepersonality disorder) kialakulásának egyik tényezője (Hacking 32). Ha a Fight Club esetében elfogadjuk azt előbbiekben tárgyalt szoros kapcsolatot, amelyet a regény a média és az egyéni identitás kapcsán feltételez, akkor beláthatjuk azt, hogy Palahniuk írása is ezt az elképzelést sugallja előbb Tyler Durden, majd Maria Singer karaktereinek bemutatásával. Ha Palahniuk hőseit, pontosabban a narrátor személyiségének egyes fragmentumait, a fentiekben vázolt gondolatmenet szerint vizsgáljuk, akkor az egyes karakterek, vagy identitások, a médiához való viszonyukon keresztül is leírhatóak. Grönstad terminológiáját használva, ennek megfelelően megállapíthatjuk azt, hogy a „domesztikált maszkulinitással” {domesticated masculinity) bíró narrátor jóval elfogadóbb a médiatársadalom viszonyait illetően, hajlamosabb magévá tenni annak szabályszerűségeit és elvárásait (Grönstad 11). Ezt igazolja a főhős korábbi életvitele, a jól fizető, de lélekölően unalmas irodai munka, az IKEA katalógusból berendezett lakás, az európai luxusautó és a kifogástalan ruhatár is, melynek mindegy egyes darabja a média által sugalmazott választásokat tükrözi. Ugyanakkor a „destruktív maszkulinitással” (destructive masculinity) azonosítható Tyler Durdenben a médiatársadalom elleni lázadó ölt testet (Grönstad 11). Ennek egyik legjellemzőbb példája az, ahogyan Tyler karaktere elutasítja a médiatársadalomnak a férfitest fizikai megjelenésével kapcsolatos elvárásait. Tyler ellenáll a média által generált fogyasztói társadalom elvárásainak, amely arra készteti napjaink férfiját, hogy fizikailag hibátlan és vonzó, személyiségét tekintve intelligens és hatékony legyen (Wiegers 153). Ezzel ellentétben Tyler karaktere szembefordul az amerikai társadalom degradálódott férfi alakjával és a maszkulin identitás krízisével (Friday 4). Tyler a férfi test durva funkcionalitását csodálja, és ahogyan azt megfogalmazza: „a Harcosok Klubja miatt kezdesz edzőterembe járni, vágatod rövidre a hajad és körmöd” (Palahniuk 50). A leírt sajátosságok alapján kijelenthetjük azt, hogy Palahniuk regénye erőteljes kritikát fogalmaz meg napjaink médiatársadalmával kapcsolatban. A regényen keresztül az író azt sugallja, hogy a főhős megbomlott elméjének oka egy olyan identitásválság, amelyet nagyrészt a média által közvetített tartalmak generálnak. Ennek a felfogásnak kézzel
