Új Dunatáj, 2011 (16. évfolyam, 1-4. szám)
2011 / 3. szám - Guld Ádám: Identitás és medialitás interrelációi a minimalista prózában
40 Új Dunatáj «2011. november kus tömegmédia korszakában a médiát egy olyan tükörként értelmezték, mely a realitást tükrözi, addig a posztmodern média korszakában ez a viszony megfordul, és a valóság már csak ennek a tükörképnek a segítségével definiálható (Strinati 224). Ebből a kijelentésből is kitűnik, hogy a médiakultúra és a posztmodern viszonyát vitathatatlanul szoros kapcsolat jellemzi. Kellner megfogalmazása szerint, ha elfogadjuk azt, hogy a posztmodern a művészetek területén a modernitás elleni támadásként értelmezhető, akkor a médiakultúrára is jellemző posztmodern - a televíziózás keretein belül - a realitás és a realizmus elleni támadásként fogható fel (Kellner 235). Kellner érvelése szerint a posztmodern médiában az elbeszélés és a személyes történetek háttérbe szorulnak; a narratívát a kép, az „imidzs” decentralizálja. Ez a gyakorlat egy új látásmódot eredményez, amelyben a jelölő felszabadul, jelentések sokaságával telítődik, és a képek átveszik az elbeszélés feletti uralmat. A posztmodern média jellegzetességeinek tárgyalásakor feltédenül ki kell térnünk Baudrillard-nak a posztmodern médiával kapcsolatban megfogalmazott nézeteire. Baudrillard a posztmodern média, illetve az egész posztmodern jelenség lényegét a szimuláción alapuló új típusú valóságérzékelésben látja. Baudrillard értelmezésében a posztmodern média által indukált „hiperrealitás” (hyperreality) egy olyan valóságképet tükröz, amelyben a televízió által közvetített tartalom valóságosabbnak tűnik, mint a valóság maga. Ebben a hiperreális közegben a valóság torzulása a jellemző, melynek elsődleges oka az, hogy a posztmodern média nem reprezentatív tartalmakat kommunikál (Elliott 115). A fent vázolt tendenciákból kitűnik, hogy a médiatársadalom illetve a posztmodern média alapvető változásokat indukál úgy társadalmi, mint individuális szinten. A posztmodern média gyökeresen átformálja az egyén, illetve a társadalom valóságérzetét, melyet alapvetően a média által sugárzott tartalmak fognak meghatározni. Az elsődlegesen gazdasági érdekek által vezérelt posztmodern média hétköznapjaink állandó szereplőjévé válik, s az identitásformálás legbefolyásosabb tényezőjévé lép elő. A posztmodern média identitásminták sokaságát mutatja fel, miközben azt az illúziót kelti, hogy az identitásunk egyéni konstrukció, és mint ilyen, kedvünk szerint alakítható, formálható. Jelen írás következő része ennek a problémakörnek a minimalista prózában felbukkanó reprezentációját igyekszik felvillantani Chuck VúAmmk Fight club című regényének segítségével. 3. A médiatársadalom kritikája Chuck Palahniuk Fight club című regényében Mielőtt az előbbiekben megfogalmazott szempontok szerint rátérnénk Palahniuk írásának elemzésére, néhány gondolat erejéig érdemes felvázolnunk azt is, hogy magának az egyéni identitásnak a problematikája miként függ össze a minimalista próza sajátosságaival, célkitűzéseivel. Ahogyan arra Abádi N. Zoltán Az amerikai minimalista pró
