Új Dunatáj, 2011 (16. évfolyam, 1-4. szám)

2011 / 3. szám - Cserjés Katalin: Bemutatkozás

Cserjés Katalin • Bemutakozás

23

Negyedik publikációnkban újabb kisszöveget ajánlottunk az érdeklődők figyelmébe. Többszöri átolvasás, hosszas tanácskozás után döntöttünk a publikálás mellett, bízva, hogy a szöveggel tovább árnyaljuk a Hajnóczy-szövegvilágról kibontakozóban lévő képzeteket. A Lidi mama bizarr című, provokatív nyerseségű szöveg, de nincs készbe formálva. Kommentárjainkban mindezt jelezve, s a kockázatot vállalva bocsátottuk mégis közre a Spanyolnátha virtuális hálójában, mert jónak, figyelemre méltónak, kihívónak tartjuk.

Ötödik alkalommal a Föloldozás címet viselő, 1969-70-re datálhatónak tartott szöveget tártuk az érdeklődők elé a Kalligram szíves támogatásával. Bízunk benne, hogy a kiismerheteden, talányos fordulatokat tartalmazó, bár még nyers szöveg, e „gyűjtő” (előszöveg és motívum-szülőágy) elnyerte az olvasók tetszését. Magam, szokásos módon, széljegyzeteket készítettem, kommentárokat fűztem e szöveghez is, beléfoglalva a blokkba Dobai Péter eligazító sorait. A tanulmányokat a kérdésben más-másfelől érintett két műhelytagunk vetette papírra ebben az érzékeny témában.

Hatodik publikációnknak a Kortárs ad szíves otthont, a legközelebbi jövőben; anyagunk már a folyóiratnál van. A szakács című, már ugyancsak hagyatéki-, de még nem miáltalunk, ellenben Reményi József Tamás keze által, az új Osiris-összesbtn (2007) megjelentetett közel ötvenoldalas szöveghez fűzzük felfedezéseinket és jegyzeteinket. A hagyatéki szövegek közt felleltük e jeles pretextus első tizenkét fejezetéhez válogatott, majd mégis kitörölt, lehúzott mottókat. Publikációnk tárgyát ezek az (okkal - ok nélkül, ismeretlen okkal) száműzöttek képezik. Lapzártakor leltünk fel néhány izgalmas összefüggést a Szakács hagyatékbeli törlései tárgyában; e felfedezéseinket is hamarosan meg szeretnénk osztani olvasóinkkal. Kívánjuk, fogadják őket megértő érdeklődéssel!

Hetedik jelentkezésünk a Jelenkornál történt. E publikációnk főszereplője a Jézus-töredék (ahogyan a Műhelyen belöl elneveztük ezt a szaggatott, furcsán töredezett, lehúzásoktól, megsemmisítésektől terhelt szöveget, melynek létéről, szövegelemeiről Reményi József Tamás korábban már hírt adott); a másik kiemelt szereplő pedig műhelytagunk, Hoványi Márton, ki lényegében egyedül jegyzi e szövegkiadást; és aki régóta vár e szövegdarab górcső alá vételére, hisz a téma legközelebbi kutatási területéhez tartozik, azt egészíti ki.

Amit most, nyolcadik jelentkezésként az ÚjDunatáfn oz szánunk, valamivel nagyobb volumenű, összetettebb dolog egyetlen kisszöveg prezentálásánál. Decemberi kari kiskonferenciánkon került figyelmünk középpontjába a Dinamit című kései monodráma és annak hagyatéki szövegváltozatai, illetve Lowry Vulkán alatt)i\A adódó speciális kapcsolatai. Találtunk még a hagyatékban egy figyelemre méltó levelet Paál Istvántól, a Szolnoki Szigligeti Színház pecsétjével, a Hajnóczy-drámák bemutatását, előadhatósá-