Új Dunatáj, 2010 (15. évfolyam, 1-4. szám)
2010 / 1. szám - Magyar Vivien: Baka István összetett istenképe
Szárnypróbák Baka Istvánról • Magyar Vivien 61 nemsokára ezer pipacsból vérzik el a táj?" (Ingemet varrják), „Krisztus-sebek fakadnak a meggyfák lombjain.” (Szakadj, Magdolna-zápor), „És megvirrad; Krisztus keze a hajnal, vérzik.” (Most). Krisztus szenvedése néha a verseknek olyan pontjain tűnik fel egy-egy hasonlatban, amikor egyáltalán nem számítunk rá, szinte nem is illik a szövegbe: „ki tudja hogy a vonat hova fut / meddig fúródik a párnás sötétbe / mint rozsdás szög a Krisztus tenyerébe” (Ady Endre vonatán). Ez is azt bizonyítja, hogy mennyire szem előtt tartja a kereszthalál fontosságát: minden gondolatának ez az eredete. A Háborús téli éjszaka nyolcadik versrészletében, melynek a Passió alcímet adja, azonosítja a saját és az ország sorsát Krisztus szenvedéstörténetével. „Vérző vonásaid letörli talán mirólunk a jövő.” A háború során ugyanúgy meg kell halnia az országért, ahogy Jézus meghalt értünk, emberekért, de reménykedik, hogy végül mégsem a Krisztus-sors vár rá, hanem sikerül valahogyan megmenekülnie. A Könyörögj érettem című vers egy gyönyörű bizonyságtétel arról, hogy Krisztus valóban értünk halt meg, feloldozhat bűneink alól és nekünk „gyümölcsöt teremni ég el.” Megszólítja Krisztust, elvirágzó cseresznyefának, szerelmének nevezi, aki annak is megbocsát, aki hitetlenségével a kereszthalálba küldte. Imájában a költő is bocsánatért könyörög. Tanúskodik Jézus isteni volta mellett, és elhiszi, hogy képes csodát tenni: „... csontjaidból vércseppek buggyannak - csodát teszel holtodban, s térdre hull stigmáid előtt a világ.” Elsőre paradoxonnak tűnhet, hogy bár elfogadja Jézust, mint Megváltót, mégsem hisz a feltámadásban. Közelebbről vizsgálva azonban kibogozható ez az ellentét: nem a feltámadásban nem hisz, hanem a halál utáni életben. Feltétel nélkül bízik abban, hogy létezik feltámadás minden ember számára, csak éppen ebben az életben, nem pedig a túlvilágon. Ez a feltámadás egy lelki újjászületés, amely azt jelenti, hogy az ember felismer valamit, ami arra készteti, hogy változtasson az életén, a gondolkodásmódján, a hozzáállásán. Olyan nagy jelentőségű fordulattá válhat ez az ember életében, hogy könnyen nevezhető feltámadásnak. Baka istenképe talán a 90-es években vette a legnagyobb fordulatot, ugyanis ezekben az években kezdett elhatalmasodni rajta súlyos betegsége. A korábban említett Benyik György által készített interjúban azt mondta, hogy betegsége, melyet teljes mértékben irracionálisnak tartott, az első műtétét követően egy másik Istennel szembesítette, aki már egyáltalán nem volt köthető a Kádár-rendszerhez: „Először egy jó Istennel (szembesültem), aki bár megbüntetett a betegséggel, de megszabadított tőle. És amikor úgy éreztem, hogy megváltoztam, akkor még jobban megbüntetett. És ezt már nem értettem, ezt képtelen vagyok felfogni.” Verseiben is tükröződik ez a csa
