Új Dunatáj, 2010 (15. évfolyam, 1-4. szám)
2010 / 4. szám - N. Horváth Béla: Kétely és szerep: Illyés Gyuláról
N. Horváth Béla KÉTELY ÉS SZEREP* Illyés Gyuláról Egy majdan megírandó Illyés-monográfia egyik legizgalmasabb kérdése lesz, milyen értékrendre alapul a költői, gondolkodói világszemlélet, mennyire kiegyensúlyozott ez az értékrend, s az életpálya egészében milyen változást mutat. Nyilvánvalóan túlzó leegyszerűsítés, ha az életpálya első szakaszát a népi-paraszti gondolatkörhöz igazítjuk, míg a másodikat a nemzeti magyarság kérdéskör szülöttének tekintjük. Ennél az illyési életmű izgalmasabb, változatosabb, és Illyés szellemi, gondolkodói alkata is lényegesen összetettebb. A fent említett munkának majdan azzal a megállapítással is szembe kell nézni, amely sommásan Illyés költészetét az ún. képviseleti lírához, irodalomhoz utalja. Ez a megnevezés mai irodalomelméleti kontextusban nem igazán jól csengő kategória, mintegy a modernitás előtti beszédmód valamilyen anakronisztikus utóéletként értelmeződik. Olyan monologikus beszédmódként, amely a beszélő omnipotenciájára épül, tehát a kérdésben benne foglaltatik már a válasz is, a kijelentés megfellebbezhetetlen igazságra, erkölcsre monolitikus világszemléletre alapozódik. A képviseleti beszédmód a modern és a posztmodern világképébe belehelyezve olyan negatív értékelést kap, mintha ez a szemlélet leegyszerűsítené a világról való tudást, a felszínt mélységnek vélné, miközben, mint tudjuk „fecseg a felszín, s hallgat a mély”. Az Illyés-művek alaposabb ismerete meggyőzhet, nem áll meg a sommás ítélet, amely a költői világképben a monolitikus értékrend szervező erejét látja. Nem vitatható, Ilylyés a magyar irodalom tradicionális szerepfelfogását is továbbviszi, amelyet a híres - és némiképp félreértett - metaforában a Vízügyi Hivatallal is azonosított. S talán az is belátható, hogy a modernitás társadalmi intézményrendszere Európának ezen térségében kevésbé hatékonyan működött, s nem véletlenül fogalmazódtak meg azok az ún. harmadikutas társadalmi kísérletek, amelyet Németh László neve fémjelzett, de amelyek képviselői közé Illyés is besorolható, okkal, de nem azonos mértékben. Mert valójában az illyési világkép tektonikus mozgásai cáfolják mind a ráaggatott szerep, mind a poétikai beszédmód egysíkúságát, monolitikusságát. * Egy készülő nagyobb munka részlete.
