Új Dunatáj, 2010 (15. évfolyam, 1-4. szám)
2010 / 4. szám - Sebők Melinda: Babits az amerikai irodalom áramában
Sebők Melinda BABITS AZ AMERIKAI IRODALOM ÁRAMÁBAN „Felfedezem Amerikát Büszkén mondom mindenkinek: megyek a magam útján, futok az éjszakába, amerre még senki se járt, felfedezem Amerikát, találok új világot.” (Babits Mihály: Angyalos könyv) „Te vagy a mi Poe Edgárdunk, aki az ázsiai szavaknak felfedezi az értékét és valeurét”1 - írta Kosztolányi Dezső Babits Mihálynak küldött levelében 1907 decemberében. Amikor Kosztolányi egykori egyetemi hallgatótársát „a magyar Poe Edgárénak nevezte, akkor Babitsnak már jelentek meg műfordításai az amerikai irodalom tárgyköréből. 1901 őszétől a budapesti Magyar Királyi Tudomány-Egyetem magyar-francia szakára iratkozott Babits latinos műveltséggel és német nyelvismerettel rendelkezett, ekkor azonban még nem tudott angolul, sőt világirodalmi ismerete is hiányos volt. „Sok zavart álommal, kevés műveltséggel, még kevesebb életismerettel kerültem a pesti egyetemre... Egyetemi hallgató koromban kezdtem idegen nyelven olvasni. A lázas tanulás kora volt ez. Egyszerre kinyílt szemem körülnézett az egész világban”2 - idézte fel az 1900-as évek elejét a költő. Filozófiai-költészetelméleti-világirodalmi műveltsége Pauler Ákos, Németh Géza, Alexander Bernát előadásain és Négyesy László stílusgyakorlatain formálódott. Az egyetemen 1902-ig a latin-görög kollégiumok mellé hat francia előadást vett fel, mégis magyar-francia helyett már magyar-latin szakon vizsgázott 1903 decemberében. A filozófiai előadásokon megismerte többek között William James fenomenológiáját, s mikor 1905-ben Pauler Ákos tanára megbízásából két amerikai folyóirat (The Monist, The American Journal of Psychology) egy-egy évfolyamát bemutatta a Magyar Filozófiai Társaság Közleményeiben, akkor már tudott angolul. Rédey Tivadar emlékezéseiből ismeretes, hogy Babits 1903-ban angol nyelvű könyvekkel járt az egyetemen. Babits István is úgy tartotta, hogy bátyja a budapesti egyetemen kezdett angolul tanulni elsősorban egyedül „de rövid ideig járt Berlitz-tanfolyamra is, az azonban biztos, hogy nyelvtannal nem sokat foglalkozott, mert mindig az úgynevezett közvetlen módszer szerint tanult nyelveket és elve volt minél többet olvasni és csupán olvasás útján tanult meg minél több szót és kifejezést”.3 Később fogarasi magányában is tanulmá
