Új Dunatáj, 2009 (14. évfolyam, 1-4. szám)
2009 / 2-3. szám - Várady Zoltán: Tolna megye rövid története az államalapítástól a Rákóczi-szabadságharc végéig
Dr. Várady Zoltán • Tolna megye rövid története. .. 13 tekintették alapnak, az ez alatti lakosokat néha még az adózók listájából, a defterből is kihagyták. Sajnálatos módon a szigetvári és a palotai várak közelsége a megye lakossága számára a kettős adózást jelentette, amely a magyarok részéről is kíméletlen behajtással járt. A helyzetet súlyosbította, hogy a török terület pusztítása, zsarolása hozzátartozott a magyar végvári taktikához, nemegyszer győri, devecseri, tihanyi, de még egri katonák is felbukkantak megyénkben. Ennek következtében a koppányi szandzsák területén fokozatosan csökkent a magyar lakosság száma, helyüket az 1560-as évektől a rácok valamint muszlim bosnyákok és iflákok vették át. A Duna-mentén viszont főleg Tolna fejlődése felgyorsult, aló. század egyik legjelentősebb városává nőtt, ahol 1549-től már protestáns iskola is működött 1600-ig, s amelynek nevét többek között Baranyai Decsi János és Sztárai Mihály működése tette ismertté. Az 1570-es évek közepéig jól működő evangélikus és református közösségek jelezték a reformáció térhódítását az egész megyében. A délszlávok közé ékelődött magyarok lelki gondozását pedig ferences barátok látták el. Az 1580-as évektől a végvári csapatokkal szemben a törökök bevetették a krími tatárok haderejét, amelynek pusztításai szintén a magyar lakosságot sújtották. A fenti „békeidőszakot” követte az 1593-tól 1606-ig tartó ún. tizenötéves háború korszaka, amelyben 1599 kiemelkedő esztendő a keresztények hadisikereit tekintve: Koppány, Ozora, Dombóvár visszafoglalása után Tolnánál Pálffy Miklós hajdúi a török utánpótlást szállító konvojt támadták meg és foglalták le, sok katonát, köztük bégeket foglyul ejtve. A következő évben a tolnai palánkot égették fel, Székesfehérvár visszafoglalása után pedig Szekszárdnál verték szét a felmentő török sereget 1601-ben.A török azonban nem utolsó sorban Gázi Giráj tatár kán működésének köszönhetően kiköszörülte a csorbát. A Kapóson túli magyar vidékek teljes elpusztulása után a rácok tömegesen telepedtek be a területre. A szekszárdi hidak védelmére a törökök délszláv közmunkásokkal a századfordulón építették fel Jeni Palánk kiserődjét. 1606 után a török uralom konszolidációja a kettős adózás folytatódását, a magyar földesurak adóbehajtóinak újbóli felbukkanását jelentette. Az 1610-es évek közepétől viszont már a magyar földesúri adó behajtásának nehézségeiről értesülünk, bár az 1642-es egyezményben a török hatalom kénytelen volt beleegyezni a rác falvak magyar részről történő adóztatásába is. A reformáció és ellenreformáció küzdelme sem hagyta érintetlenül a keresztény lakosságot. 1609-13 között állította össze oktató-hittérítő célból Detsi István a 45 történeti és vallási művet tartalmazó „Decsi kódexet”, míg 1621 után a jezsuiták is
