Új Dunatáj, 2009 (14. évfolyam, 1-4. szám)
2009 / 2-3. szám - Várady Zoltán: Tolna megye rövid története az államalapítástól a Rákóczi-szabadságharc végéig
10 Űj Dunatáj • 2009. OKTÓBER A Derecske nembeli Ozorai család Ozorát birtokolta. A Bikács-nemzetség kegyvesztetté vált Károly Róbert idején, de Fodor Miklós fia Farkas, aki feltehetőleg e nemzetségből származott, Nagy Lajostól visszakapta birtokait. 1351-ben hajtották végre a szekszárdi apátság összes birtokának összeírását, 1381-ben a prediális nemesség önkormányzata is kialakult. Tolna megye besenyői országos nemességet kaptak, amit később Zsigmond király is megerősített. Az eddigiek mellett új egyházi birtokosként tűnt fel a veszprémi egyház és a váci káptalan. 1380 körül a Rátót nembeli Olivér birtokcserével jutott Pakshoz, s utódai innentől Paksynak nevezték magukat. Zsigmond király korában jelentek meg a Mesztegnyői Szerecsenek Tolna vármegye déli részeinek birtokosaiként, majd a Lackfiak 1397-es bukása után a Kanizsaiak, s 1395-ben a tolnai királyi birtokból részesülő Marczaliak. A következő században tűnt fel a fényes karriert befutott Ozorai Pipo, aki az Ozorai család fiúsított leányörökösét vette feleségül, s jutott Ozora birtokába. 1416- ban kezdte birtokközpontjának szánt kastélyának építését. 1423-tól ferences kolostor működött itt, amelyhez Györgyi és Paks ferences kolostora is hozzá tartozott jó ötven évvel később. A Kanizsaiaktól csere útján Simontornyát is megszerezte, de csak átmenetileg, mert utóbb hamarosan a Héderváriak majd a Garaiak kezébe került. Ozorát Pipo özvegyétől a Héderváriak örökölték. Tolna királyi birtok volt. Zsigmondtól Borbála királyné kapta meg, a település 1424-től oppidumként szerepelt. Döbröközt Tamásy Henrik szerezte meg 1437-ben, de 1444-ben elesett a várnai csatában, így mintegy nyolc megyére kiterjedő birtokrészeit a rokon Hédervári család örökölte. Döbröközt azonban egészen 1468-ig a Rozgonyiak is magukénak vallották, akárcsak Újlaki Miklós, aki Tamási elfoglalásával is megpróbálkozott. Utóbbi várak népszerűek lehettek, mert a Mesztegnyői Szerecsenek is igyekeztek megszerezni őket. Mint a fenti adatokból kiderült, újabb korszakváltás történt a birtokos családok tekintetében, bár a györgyi Bodók, a Dombayak és Paksyak őrizték pozícióikat, az új családok tagjai jelentős szerepet játszottak később Mátyás király korszakában. Az 1440-es évek ideje a belső küzdelmek kora volt. Hunyadi sikertelenül ostromolta Simontornyát, viszont 1441-ben Bátaszéknél Szörényi bánként Újlaki Miklós macsói bánnal az oldalán fényes győzelmet aratott Garai László felett.
