Új Dunatáj, 2009 (14. évfolyam, 1-4. szám)
2009 / 1. szám - Heilmann József: Babits Mihály hazafogalmának főbb ismérvei a Hazám! című verse alapján
57 Heilmann József BABITS MIHÁLY HAZAFOGALMÁNAK FŐBB ISMÉRVEI A HAZÁM! CÍMŰ VERSE ALAPJÁN A lírikus Babits hazáról alkotott egyik „legszebb, egyszersmind legpozitívabb hitvallása: a Hazám!”. (Rába,1983:210) A költemény az 1925-ben megjelent, fél évtized lírai termését bemutató Sziget és tenger című kötetben található. A kötet bevezető prózaverse, az Örökkék ég a felhők felett azokat az értékeket foglalja össze, melyek a költő életének és munkásságának vezérelvei, hitigazságai. Ezek között magyarságáról úgy vall, hogy patriotizmusát az emberi nem szolgálatának klasszicista, humanista eszményképének részeként láttatja: „Magyar vagyok: lelkem, érzésem örökséget kapott, melyet nem dobok el: a világot nem szegényíteni kell, hanem gazdagítani. Hogy szolgálhatom az emberiséget, ha meg nem őrzök magamban minden színt, minden kincset, ami az emberiséget gazdagíthatja? A magyarság színét, a magyarság kincsét! De mily balga volnék, ha ugyanakkor más színt, más kincset el akarnék venni, vagy meggyengíteni.” Ez a Parainesisből is jól ismert kölcseys szemlélet, mely a haza és emberiség (európaiság) szolgálatát azok kölcsönhatásában és egymást erősítő összefüggésében feltételezi, a legelső és legalapvetőbb ismérve Babits hazafias gondolkodásának. Ez a hazaszeretet és nemzetköziség egybefonódásán nyugvó nézőpont a Hazám! hazafelfogását is döntően meghatározza, még akkor is, ha keletkezésében közvetlenül a szekszárdi otthon és a szülőváros játssza az ihlető szerepet. A vers keletkezéséről a következőket tudhatjuk. 1924 őszén kezdődött Babits komoly betegségeinek sorozata. Sokízületi gyulladással, majd epebántalmakkal küszködött. Összesen 67 napot töltött a Bálint Rezső professzor által vezetett I. sz. Belgyógyászati Klinikán, majd „1924. december 23-án (Babitsék) a klinikáról egyenesesen Szekszárdra utaztak. Egy hónapig maradtak itt. Szekszárdi doktora Drágíts Imre megyei tiszti főorvos volt, aki 3-4 naponta látogatta meg.” (Sipos szerk. 2004: 135) E szekszárdi lábadozás egyik költői gyümölcse a Hazám! A hét versszakból álló költemény kompozíciója nagy műgonddal készült, a legkisebb alkotóelemtől a legmagasabb szintű szövegegészig tudatosan megkomponált. A strófák mindegyike a nyitó, intonáló sorral együtt tizenhárom soros. A versszakok rímképlete: abbaa cdcd efef. E gyakorlatilag következetesen alkalmazott rímképlet vonatkozásában csak két helyen, a negyedik 2-4. sorában van eltérés, ahol nincsenek rímelő sorvégek, illetve a hatodik strófa 6-9. soraiban a keresztrím helyett ölelkező rím található. A tudatos szerkesztés egy további, magasabb szintű megnyilvánu
