Új Dunatáj, 2009 (14. évfolyam, 1-4. szám)

2009 / 1. szám - Komáromi Gabriella: "Iskoláim egykoron"

Komáromi Gabriella • „Iskoláim egykoron’

35

a Petőfi Irodalmi Múzeum tárgyi emlékei közé.) Hatéves korától bármennyit is volt idegenben, a családjához fűződő kapcsolata sohasem lazult. Az a „varázsgömb”, amit a család, az otthon, a puszta jelentett, akkor is védte, ha idegenben volt. De ahogy távolodott ettől az otthontól, mintha fogyatkozott volna a „varázsgömb” ereje.

Jegyzetek

1 KERÉNYI FERENC: Petőfi Sándor élete és költészete. Budapest, 2008, Osiris, 30-80. p. /Osiris monográfiák/

2 ERŐS KINGA: Életéről mesél... Beszélgetés Lázár Ervinnel. In uő: Könyvbölcső. Budapest, 2007, M. Napló, 170. p.

3 GACSÁLYI JÓZSEF: Lázár Ervin pályavázlata. Dunatáj, 1994.4. sz. 45-50. p.

4 A jezsuiták alapították 1702-ben, de 1707-ben már megszűnt. 1724-től újraindult. Volt a pálosoké, megszüntette II. József. Végül 1813-tól a zirci apátság iskolája lett. Lázár Ervin ennek a régi iskolának egy csaknem vadonatúj épületébe járt. 1939-ben adták át, de csak 1942-ben fejezték be egészen. 1945-től az intézmény neve Ciszterci Szent István Gimnázium és Általános Iskola. 1948-ban államosították, és Szent István, majd József Attila Gimnáziumként működött tovább. A rendszerváltás után, 1992-ben indult újra először „ciszterci” osztály. 1994-től ismét a zirci apátság intézménye. 2000-ben felvette régi nevét, azóta újra Ciszterci Szent István Gimnázium. (L. http://.www.ciszterci-szfvar. sulinet.hu/tortenet.htm)

5 LÁZÁR ERVIN: Naplóféle iskolákról, egyebekről. In Somogy, 1999.5. sz. 431. p.

6 NÁDOR TAMÁS: 33x10. Vallomások az ifjúságról és irodalomról. Budapest, 1980, Kozmosz, 281-282. p.

7 LÁZÁR ERVIN: i.m. 432. p.

8 LÁZÁR ERVIN: Napló. (Szerk., és jegyz: Ács Margit.) Budapest, 2007, Osiris, 121. p.

9 LÁZÁR ERVIN: Naplóféle... 432. o.

10 Halmai Olivér (1910, Sopron - 1981, Pécs) Húszévesen, azaz 1930-ban került Sárszentlőrincre tanítónak. 43 éven át tanított. Kevesen tudták róla, hogy még a háború kitörése előtt jogi tanulmányokat folytatott, és doktorátust szerzett, az ötvenes években pedig német szakos tanári oklevelet. Egy ideig matematika-fizika szakon is folytatott tanulmányokat. Jogi képzettségét a háború után és az ötvenes években nem akarta jogi gyakorlatra váltani. Több diploma és több világnyelv birtokában maradt a katedrán. Szenvedélyesen sakkozott, és erre mindenkori tanítványait is tanította. (Meglehet, Lázár Ervin is tőle tanulta az első lépéseket.) 1951-ben költözött feleségével és három gyermekével a Tolna megyei Závodra, 1959-ben pedig a Tamási melletti kicsi faluba, Páriba, ahol iskolaigazgató lett. 1961-től Magyarkesziben éltek, nyugdíjas éveit 1976-tól Pécsett töltötte. Utolsó éveiben a teljes vakság fenyegette. 1981-ben halt meg Pécsett. A sárszentlőrinci evangélikus templom előtt emlékfa áll, egyik levelén Halmai Olivér neve.

11 LÁZÁR ERVIN: Naplóféle... 432-433.0.

12 U.o. 431. p.

13 U.o.

14 LÁZÁR ERVIN: Naplóféle... 435. p.

15 LÁZÁR ERVIN: Hóban. In uő: Hét szeretőm. Budapest, 2006, Osiris, 26. p. /Lázár Ervin munkái./

16 L. Kéziratos hagyaték. (1. sz. mappa, 1. sz. dokumentum: életrajzok.)

17 LÁZÁR ERVIN: Naplóféle... 435. p.

18 LÁZÁR ERVIN: Veréb a Jézus Szívében. In uő: Hét szeretőm. Budapest, 2006, Osiris, 60. p. /Lázár Ervin munkái./

19 U.o.

20 ILLYÉS GYULA: A puszták népe. Budapest, 1987, Szépirodalmi Kiadó. 237. p.

21 U.o. 241. p.

22 LÁZÁR ERVIN: Naplóféle... 435. p.

23 LÁZÁR ERVIN: Napló... 147. p.

24 KERÉNYI FERENC: i. m. 30. p.