Új Dunatáj, 2009 (14. évfolyam, 1-4. szám)
2009 / 4. szám - Zelena András: A kötet fedlapján Attila kézírása
89 Zeiena András A KÖTET FEDLAPJÁN ATTILA KÉZÍRÁSA A kötet fedlapján Attila kézírása. Kosztolányit szólaltatja meg. ír hozzá, holott mint írja, megszólítottját „csak elme és féreg szeret”-i, s „mint gondolatjel, vízszintes a teste”. Ezek a sorok olvashatók a kötet fedlapján szignóval ellátva. Az utolsó lap belső oldalán pedig Janovics András érdekes karikatúrája látható, amely József Attilát ábrázolja. A képet vers keretezi, amely szövegszerűen tartalmazza a költő nevét. Ilyesformán József Attila kézjegye mind az előlapon, mind a hátlap belső oldalán megtalálható, s ezzel a kötetkompozícióval a szerkesztő elérte azt, hogy maga a költő szignójával keretezi a róla készült tanulmánykötetet. írásomban Prágai Tamás „Mintgondolatjel, vízszintes a tested” - Tanulmányok József Attiláról című tanulmánykötetét szeretném bemutatni. Egy olyan kötetet, melyben a téma szakavatott irodalomtudósainak tanulmányait vonultatja fel a szerkesztő: Fried István, Bókay Antal, Veres András, Kulcsár Szabó Ernő, Kulcsár-Szabó Zoltán, N. Horváth Béla, Tverdota György és Szegedy-Maszák Mihály a Petőfi Irodalmi Múzeumban elhangzott előadások írásos, s legtöbb esetben tovább gondolt szövegváltozata. Mivel a József Attila-év nem múlt el oly régen, s egy viszonylag friss kiadásról van szó, nem túlzást azt állítani, hogy napjaink legfrissebb elméleti megállapításait, vitáit tartalmazza a kötet. Ugyanis a fent említett tudósok írásaikban nemcsak saját álláspontjuk kifejtésére és ismertetésére szorítkoznak legtöbb esetben, hanem parázs viták, egymásra utalások és cáfolatok gyűjteménye is a kötet. Műértelmezési, problématörténeti és hatástörténeti írásokat is olvashatunk a kutatók tollából, amelyek az irodalomtudomány ma legaktuálisabb kérdései közé tartoznak József Attilával kapcsolatában. Annak fényében, hogy ismerjük a kötetben publikáló irodalomtudósok nevét, már senkiben sem merül fel a kérdés, hogy a sokak szerint „agyonelemzett és túlértelmezett” költő pályájával hiábavaló lenne foglalkozni, vagy hogy a kötet már ismert, a tudomány számára nem nóvumnak számító megállapításokat tartalmaz. A kutatások legújabb állomásához érkeztünk, mely állomás a kerekasztal-beszélgetéskor elhangzott írások rákövetkezője. A szakmát és az irodalom iránt érdeklődő közvéleményt egyaránt foglalkoztató kérdésekre, dilemmákra Veres András hívja fel a figyelmet. A nem teljesen József Attila-specifikus életrajziság fényében történő irodalomértés az, mely vizsgálódásának középpontjában áll. A szárszói mitikusnak tetsző haláleset irodalomértelmezést és hatástörténetet átíró jellege, annak morális, politikai, s addigi életpályát felülíró s ki-
