Új Dunatáj, 2009 (14. évfolyam, 1-4. szám)
2009 / 4. szám - Kelemen Elemér: Heinrich Rudolf élete és munkássága
Kelemen Elemér: Heinrich Rudolf élete és munkássága 87 séget és harmóniát kereső és a művészetben, az alkotásban azt is meglelő próbálkozásai? Bizonyára ez is, meg az is: egy nagyszerű ember, egy szuverén alkotó személyiség hiteles, lélekhez szóló üzenetei abból a korból, amelynek - ma még szerencsés túlélőként - mi is részesei voltunk. Számomra ezek a képek és szobrok a fiatalságot, a diákéveket - nem az Üllői úti, a tamási „fákat” jelentik, amelyek - remélem - másoknak is nyílnak... Nem lenne teljes a képzőművészről rajzolt portré, ha nem említeném meg, hogy Heinrich Rudolf alapító tagja és lelkes aktivistája volt a Tolna Megyei Képzőművészeti Csoportnak. Gimnáziumi szakkörében pedig tanítványok sorra kapott indíttatást és biztatást, hogy csak a fiatalon elhunyt, tehetséges Lippai Tamásra utaljak. Az ISKOLATEREMTŐ 1947, amint erre korábban már utaltam, fordulópont volt. Nemcsak Heinrich Rudolf életében, - Tamási művelődéstörténetében is. Ebben az évben a történeti igazságszolgáltatás, a „művelődés földosztása” (Illyés Gyula) jegyében „magasabb iskola”, gimnázium létesült az ezt régóta szorgalmazó, tízezer lelkes nagyközségben. Az alapítás ötvenedik évfordulóján (1997) elmondott ünnepi beszédemben részletesen szóltam arról, hogy mit jelentett, mit jelent az iskola, ez az iskola a település, a régió életében. Most is arra buzdítom itt dolgozó kollégáimat, a helytörténet tudós kutatóit, hogy vegyék számba - tényszerűen is - hány „kiművelt emberfőt” adott - nemcsak jövendő értelmiségit, tisztviselőt, de műveltebb munkást, iparost, agrárszakembert és termelésirányítót - a városnak és környékének, a megyének, az országnak, sőt a nagyvilágnak. 1947 és 1968 között - ez Heinrich Rudolf „regnálásának” bő két évtizede - több mint 1000 (adatszerű pontossággal: 1015) érettségi bizonyítványt szerző - nappali és levelező tagozatos - tanulója volt a gimnáziumnak, - Felsőnyéktől Szakályig, Kocsolától Fürgédig. Ennek az értéket teremtő, kisugárzó hatású pedagógiai tevékenységnek volt kulcsszereplője, meghatározó személyisége Heinrich Rudof - nekünk még - igazgató úr, az utánunk következőknek már „Rudi bácsi”. Nehéz történelmi időszak volt ez , amely magába foglalta a „fordulat évét”, a „mély” Rákosi-korszakot, az 53-as enyhülést, az 55-ös „balkanyart”, a forradalmat és a megtorlást, majd az 1963-as konszolidációt. Aligha kell bizonyítanom, hogy mindezeknek súlyos oktatáspolitikai és helyi politikai vetületei hihetetlenül nehéz körülményeket teremtettek egy többszörösen is függő helyzetben működő iskola nevelőtestülete és vezetése számára. Erkölcsi károsodás nélkül átvészelni, túlélni ezeket az
