Új Dunatáj, 2009 (14. évfolyam, 1-4. szám)
2009 / 4. szám - Töttős Gábor: Hollós László - kettős tükörben
Töttős Gábor • Hollós László - kettős tükörben 75 nagyatyjával az élen, a város védőszentjét tisztelő László utcában szinte egymást érték a hazáért vérüket áldozott honvédek. Nem véletlen, hogy a rövid és sértődéssel végződő megyei szolgálat után a Szegzárd-Báttai Dunavédgát-Társulat ügyvédje lesz, s 1898-tól haláláig megyénk ’48-as honvédegyletének utolsó elnöke. Családi nevét 1881-ben - a költő öccse, Garay Alajos indította kampány során - magyarosította Hollósra. Fiát már ötéves korától rajztanárral képeztette, majd az első felszabadított megyei jobbágy házában működő, többnyelvű tudást adó Majer-Arlow-féle elemi iskolába járatta: ezt az intézményt később Trefort Ágoston kultuszminiszter országos példának állította kortársai elé. Itt tanul majd a következő emberöltőben az első magyar professzornő, Dienes Valéria, az egyetlen francia becsületrendes magyar borász, Dicenty Dezső, és A presztízs világhírű szerzője, Leopold Lajos szociológus. A tudós gyermekéveire így emlékezett 75. évében, 1933-ban. „Még nem jártam az elemi iskolába, midőn már el-elszöktem a szekszárdi erdőkbe, ahol virágot szedtem, bogarat gyűjtöttem, lepkét kergettem, madárfészket kerestem. Egyetlen gyermekét féltő édesanyám vasszigora sem tudott elszoktatni az erdőtől. Ha csak tehettem, szöktem ki az erdőbe, és az erdő imádása végig kísért egész életemben. Férfikorom szabad napjaiban hátat fordítottam a poros városnak, a tucat emberkéknek, és az erdőben, az ősember templomában, a szabad természetben gyönyörködtem.” Lelkesedését mi sem mutatja jobban, mint a tény: tízévesen Székesfehérvárról elgyalogolt a Bakonyba. Már ekkor kísérleti eszközöket vásárol, főleg a kémia érdekli: ezt meg a fizikát választja szakául a József Nádor Műegyetemen is. Tanulmányai idején állami ösztöndíjjal kutat Bécsben, s egy reménytelen szerelem után életét végleg a tudománynak szenteli. Mivel hasztalan próbál tanárként elhelyezkedni, évekig nevelőként kényszerül megélni. Széleskörű érdeklődését jelzi, hogy pályadíjat nyert ásványtani dolgozatával, majd 1882-ben e tárgykörből, a növénytanból és kémiából kap bölcsészdoktori címet, de 1890-től az állattani tanszék tanársegédje lett, itt megtanulja az állatok szakszerű kitömését és preparálását is. A Tolnamegyei Közlöny 1884. február 24-én írta meg: „Hollós László, városunk szülötte a napokban tette le jó sikerrel az országos középtanodai tanárvizsgáló-bizottság előtt a vegytanból mint a fő-, és a természettanból mint melléktárgyból a tanárképző vizsgálatot.” A megyeszékhely büszke fiára, számon tartja az elszármazott érdemeit. Szándéka ellenére, minisztériumi rendelkezésre 1891-ben kerül Kecskemétre, ahol évekig helyettes tanár - szerény fizetésért. Tanítványa, Hoffmann József, a később New York-ban elhíresült jeles tüdőgyógyász, aki iránta érzett tiszteletből vette föl a Hollós nevet, így látta: „a gyermekek igaz barátja, aki magára semmit sem köl-
