Új Dunatáj, 2009 (14. évfolyam, 1-4. szám)
2009 / 2-3. szám - Töttős Gábor: Megyénk ezer évének tíz híres eseménye
26 Üj Dunatáj • 2009. OKTÓBER is hozott egy világi ember aranyat és két gyűrűt. Más szegények is olcsó áron eladogatták, amit találtak. Dr. Holub József: Tolna vármegye pecsétje (1699-T836) Megyei pecsétekről az 1550. országgyűlés rendelkezett először s előírta, hogy azoknak a különböző alkalmatlanságoknak elkerülése végett, amelyek a vármegyékben eddigelé többször azért fordultak elő, mert a pecsétek bizonytalanok és ismeretlenek voltak, minden vármegyének legyen pecsétje, amelyet az alispánok meg szolgabírák, meg esküdttársaik pecsétjei alatt szekrényben kell tartani. Ezt megelőzőleg csak Hunyad, Somogy és Sáros vármegyéknek és Fogaras vidékének volt tulajdon pecsétje, a többiekben, így Tolnában is, a fő- vagy alispán s a szolgabírák pecsétjeit találjuk a megyei kiadványokon, de ezek nem voltak egyebek, mint tulajdonosaik családi pecsétjei. Több vármegye - így pl. Zala is - még 1550-ben kért és kapott is pecsétet. Egy későbbi forrás határozottan említi, hogy volt régi pecsétje Tolna vármegyének is, de mivel hosszú ideig szenvedett a török uralom alatt, a háborúk zavarai közt elveszett. Hogy ez milyen volt, nem tudjuk, a XVI. század közepe tájáról u. i. nagyon kevés megyei kiadványunk maradt meg, mert a vármegye nagy része török kézen volt már ekkor, s bár végképpen nem szakadt el Ferdinánd egész uralkodása idején, utolsó éveiben már csak foszlányai adóztak a magyar királynak s 1565-ben ezekkel is utoljára találkozunk. Minthogy nagyon megfogyatkozott testében, Baranya-Tolna együtt említtetik a megyék 1564-iki adóhátralékának kimutatásában s az 1564-iki dikális összeírásokban és hatóságuk is közös volt ekkor már, mint azt egy 1563-iki oklevélben olvassuk. E kiadvány zárlatán nem megyei pecsét, hanem családi pecsét van s így nincs kizárva, hogy az 1696-iki pecsétadománynak azon szavai, hogy volt a vármegyének pecsétje, de a török időkben elveszett, talán csak jóhiszemű, azonban minden alap nélkül való megokolás volt. Buda visszafoglalása után Badeni Lajos őrgróf vette át a dunántúli és Dráva-melléki császári hadak vezérletét s szeptember 23-án már megvette Simontornyát, majd Pécset, Siklóst és Kaposvárt s evvel a török ellenállás e vidéken is meg volt törve. Megindult újra a megyei élet, de első éveiből csak egy-két elszórt adatot ismerünk, mert a vármegyei levéltár csak az 1696. évtől kezdve őriz iratokat s az első két-három évtizedből még ezek is nagyon hiányosak. Az 1696-iki alispánválasztásról s az ezt követő megyei harcokról már tisztább képet alkothatunk magunknak, de - sajnos - ez még mindig nagyon vázlatos, pedig éppen nem szűkölködnék érdekesebbnél-érdekesebb részletekben.
