Új Dunatáj, 2008 (13. évfolyam, 1-4. szám)
2008 / 2-3. szám - Sipos Lajos: "A sziget nem elég magas..."
Sipos Lajos • „A sziget nem elég magas...’ 5 Sipos Lajos „A SZIGET NEM ELÉG MAGAS.. A Tímár Virgil fia 1919 júniusában kezdte foglalkoztatni Babitsot. Az első változattal (feltehetőleg) szeptemberre készült el. 1919 utolsó és 1920 első hónapjaiban (bizonyára) nem dolgozott tovább a regényen. 1920 késő őszén azonban elővette a kéziratot, bővítette, átformálta a szöveget. Egy részletet kiemelt az anyagból, azt, amelyikben a diák Vágner Pista vér szerinti apja, Vitányi Vilmos, a zsidó újságíró belép a szövegvilágba, s ezt a részletet Arckép egy regényből címmel egyszerre két újságnak küldte el. A Nagy Endre szerkesztésében Budapesten megjelenő Hetilap 1921. január 15-én, a kolozsvári Napkelet február 1-jén adta közre a fejezetrészt. Babits 1921 januárjában, a házasságkötés napjaiban és a szekszárdi látogatás vizit-zuhataga között nem foglalkozhatott a regénnyel. Legfeljebb a februári budapesti tartózkodás idején juthatott erre idő. Meg, esetleg, az itáliai nászúton. Az alkotás végül 1921. július 1-jén jelent meg a Nyugatban. A művet a konzervatív katolikus sajtó és a zsidó újságok egyformán éles szavakkal utasították el. Az 1921-ben újraindult Magyar Kultúra szeptember 5-én hosszú tanulmányban foglalkozott a regénynyel. A cikkíró, Nagy Péter, nem állított kevesebbet, mint azt, hogy Babits a Nyugat szerzőjeként, a „zsidó-liberális” ideológia kiszolgálójaként a regényben „istenhozzádot [mond] vallásnak, nemzetnek, hazának, európaiságnak, rendnek, kultúrának, intézménynek, múltnak”, fiatal hősét, Vágner Pistát pedig „nyílegyenesen viszi a testi-lelki züllésbe, a forradalmárkodásba, a romlott zsidó-szellem karmai közé”. Nem volt kevésbé határozott a Múlt és Jövőben, az Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület „cionista irányzatú” lapjában Raab Andor írása sem. Szerinte a Tímár Virgil fia „a nemzet hangulatának tükre és képe”, annak „a szellemi küzdelem”-nek a bemutatása, amelyikben az „irodalomban, tudományban és világnézetben rohamosan előretörő”, Budapesten koncentrálódó „radikalizmus” és a „vidéken” szervezett „új szerzetesiskolák, kongregációk, legényegyletek és más társadalmi intézmények” kerültek-kerülnek szembe egymással. * * * A Halálfiai megírásának terve az 1921. január végi szekszárdi látogatáson foganhatott meg a költőben. * Részlet a szekszárdi Babits Mihály kiadónál 2008 novemberében megjelenő könyvből.
