Új Dunatáj, 2008 (13. évfolyam, 1-4. szám)
2008 / 4. szám - Kardos Gy. József: A nemzet katedráján - Egy méltatlanul "elfelejtett" Babits-regény: Elza pilóta vagy a tökéletes társadalom
78 Új Dunatáj • 2008. december („Fölmentettek”: akiket az orvosok - a gazdag családok busás fizetsége fejében - kiskorukban alkalmatlanná tettek a harcra.) Kamuthy Gézáné már elvesztette a fiát a háborúban, és most Elza nevű lányáért aggódik. (Az apa beletörődő típus.) Az anya Schulberg orvostábornok-professzorhoz fordul segítségért a lánya érdekében, de csak annyit ér el, hogy Elzát a tábornok maga mellé veszi repülőgépe pilótájának. Amikor azonban szerelmét, Dezsőt parancsmegtagadásért az úgynevezett „halálsugár”-ral kivégzik (mert ő nem volt hajlandó beteg társainak kivégzésére), Elza átvezeti gépét (a tábornokkal együtt) az ellenséghez. Ott Schulberg laboratóriumi alkalmazott lesz, Elza pedig (félve a megkínzástól és a kivégzéstől) kénytelen teljesíteni az ellenségtől kapott feladatot. Bombáznia kell azt a várost, ahol szülei és barátnője (Margit) élnek. Az azonban nem derül ki egyértelműen, hogy az anya a lánya gázbombájától hal-e meg. Az öt szakaszra osztott főcselekményt öt „jegyzet” egészíti ki, amelyek egy tudós által teremtett bolygónak, a „Kis Föld”-nek a történetét mondják el. S egyúttal árnyalják is Schulberg jellemét, aki a mesterséges bolygóval együtt semmisül meg. - A „Kis Föld”-ön minden ugyanúgy zajlik le, mint a „valódi”, a „Nagy Föld”-ön, csak gyorsabban... - Lehet, hogy a főcselekmény is ott történik, és így a „Nagy Föld” megmenekülhet a pusztulástól. Ennek oka: ezt Isten azért teremtette, hogy az ember szeresse, és ne rombolja le, amit felépített. 3. Az Elza pilóta vagy a tökéletes társadalom című Babits-regény legnagyobb érdeme az, hogy jelentős filozófiai irányzatokat, történelem-, társadalom- és életfilozófiákat „ültek át” a szépirodalom nyelvére. így lesz a mű filozófiai gondolatok, eszmék tárháza is (több más érdeme mellett). Babits - a klasszikus német filozófia nagy alakjának, Immanuel Kuninak (1724- 1804) és az ugyancsak német filozófusnak, Friedrich Nietzschének (1844-1900) a nézeteit ütközteti regényében. S ez nem lehet véletlen, mert 1918-ban lefordította Kant Az örök béke (békéhez/békéről, 1795-1796) című művét, s bevezetést is írt hozzá. (Az „örök harc” kifejezés ezen mű címének ellentéteként került a regénybe, bár bizonyára hatott rá Jókai Mór 1872-1874-es műve, A jövő század regénye első és második részének címe - „Az örök harc” és „Az örök béke” - is.) Babits „Nietzschéről 1911-ben írt Nietzsche mintfilozófus címmel a Nyugatban (IV/13.57-62.). Regényében az Imigyen szála Zarathustra (1883-1885) és A hatalomra törő akarat (A hatalom akarása, 1901: az 1880-as évek tanulmányaiból) című Nietzsche-művek hatása is nyomon követhető.
