Új Dunatáj, 2008 (13. évfolyam, 1-4. szám)

2008 / 1. szám - Kassai György: Tanulmány

24

Új Dunatáj • 2008. március

És nem riad vissza a szenvedő szerkezet használatától, valahányszor a cselekvő alanyt mintegy el akarja bújtatni, vagy háttérbe kívánja szorítani:

„Az ozorai tisztaszobák tükrének keretéhez odatűzettek az őt ábrázoló fényképlevelezőlapok” (Beatrice apródjai, 435)

„A néptömegek fülébe ez dörögtetetf (Beatrice apródjai, 459)

„mindenkinek lelkiismeretére bízatott” (Beatrice apródjai, 39)

A szenvedő szerkezetet a magyarban részint az olyan, konkrét cselekvőre nem utaló igék pótolják, mint a „kerül”, vagy a „jut”, részben pedig az ún. mediális szerkezet, az -ul/-ül, vagy a visszaható, -odik/-ödik, -kodik/-kedik/-ködik ragokkal ellátott igék. Illyés ezeket is előszeretettel és néha meglepő szövegösszefüggésekben használja:

„Az új törvény szaporodásban teremtődött” (Beatrice apródjai, 39)

A beszélő, vagy cselekvő személy elfedésének egy másik, a magyar nyelvben is megengedett és gyakran használatos módja a műveltető ige. Amely lehetővé teszi, hogy a cselekvőről egy másik, személytelenebb, semlegesebb mondatrész felé terelődjék el az értelmi hangsúly, és hogy elvont főnevek a valóságban elképzelhetetlen konkrét cselekvéseket hajtsanak végre:

„A káromkodást is megvetette és megvettette” (Beatrice apródjai, 506)

„Nem öklendeztet meg a félelem

De még ez sem észleltetett velem valami más létrevalóságot” (BA 19)

„Csaknem meghátráltató volt, amilyenre a megvetés ezt a szép arcot torzította. Ezért is emelődött le tiszteletemre, dús abesszin-hajzatot láttatott.” (Hunok Párizsban, 58. o.)

„Több ökröt éjszakáztató istálló” (Beatrice apródjai, 62)

Vagyis öklendezésem kiindulópontja nem én vagyok, hanem a félelem. Nem egy személy hátrált meg, hanem a megvetés késztetett meghátrálásra.

Ennek az eljárásnak egy különösen franciás, mert a francia prózában lépten-nyomon alkalmazott változata, amit egy francia nyelvész szerkezetközpont-váltásnak (changement de centre structural) nevezett és amelynek során egy eredetileg határozói szerepben elgondolt mondatrészből cselekvő alany lesz. Tehát nem „meggyöngült látásom következtében már nem tudok írni”, hanem „meggyöngült látásom megakadályoz az írásban”. Ezzel az eljárással elvont, cselekvésre nem alkalmas főnevek is cselekvő alannyá léphetnek elő.

„Gyávaságuk heve rögtön a rendőrségre szalasztotta” (Beatrice apródjai, 549) = olyannyira gyávák voltak, hogy rögtön a rendőrségre szaladtak

„Szép vonásait... a... kíváncsiság tartotta fiatalosnak” (Beatrice apródjai, 63) = kíváncsisága következtében szép vonásai fiatalosnak látszottak