Új Dunatáj, 2008 (13. évfolyam, 1-4. szám)
2008 / 4. szám - Komáromi Gabriella: Tájélmény családfával :"Részlet egy készülő Lázár Ervin-monográfiából"
40 Új DUNATÁJ • 2008. DECEMBER a néhány napot megért Szabad Árpád Rádió „munkatársa” 1956. októberében. Amikor ezt az életrajzot írta, valóban tördelőszerkesztő - már nem a Jelenkornál, hanem az Élet és Irodalomnál. Továbbá igaz az is igaz, hogy abszolválta már tanulmányait a bölcsészkaron, hogy egyetemistaként második idegen nyelvként - különc módon - a lengyelt választotta. Egy „nem földi” nyelvet sem furcsállhattak volna jobban. Diákévei alatt gyakorolta magát az ökölvívásban, de a távolugrás se csak úgy véletlenül került a szövegbe. (Egyik legkedvesebb unokatestvére, anyja Gizella nővérének fia, akit Földessy Ödönnek hívnak, a Helsinki olimpia bronzérmese és Európa-bajnok távolugrásban). A futballért Lázár Ervin teljes életében rajongott, hogyne emlegetné. Még tovább is adta ezt a rajongást Zsiga fiának. A műveiben is nyoma van. (L. a Foci c. novellát!) Az alkotási módja egyszerre játék és varázslat: a „láthatatlan kastély” már ezt idézi. A fotók szerint az is igaz, hogy akkoriban a bajszát is növesztette már. (Tájélmény családfával) Az életéhez nemcsak egy Nagyszederfa, hanem egy családfa is tartozik - ezzel együtt egy tájélmény is.” A szülőföldjével éppen olyan bensőséges viszonyban van az ember, mint az anyjával és a szerelmével.” - írta szinte restelkedve, mert az ilyesféle mondatok - mit tagadjuk - tényleg „ósdinak” számítanak. ’’Hogyan magyarázzam el, hogy én Alsórácegresből vagyok? Hogy mit érzek, mikor Igar felől jövet meglátom a simontornyai szőlőhegyet, Pálfa felé autózva átmegyek előbb a Sárvíz, aztán a Sió hídján. Vagy amikor a kisszékelyi szőlőhegyről délre tekintve, egy völgy v-betűjében fölfehérlik a sárszentlőrinci templomtorony” - írta ugyanott, a Hazafelé c. jegyzetben.13 A családfa valamennyi ágát-bogát (még) nem tudjuk megrajzolni, de kísérletet teszünk rá. Meglehet, hogy olyan ez a családfavázlat, mint egy egészen meg nem fejtett keresztrejtvény, amiben maradtak/maradnak lyukak a négyzetrácson. De egyre kevesebb. (L. Függelék) - Hogy miként és hol keressük Lázár Ervin tolnai kisbirtokos paraszt-őseit? A műveiben, egy katonaláda megsárgult papirosain, a sárszentlőrinci és pálfai templomok születési, házassági, halotti anyakönyveiben, a parókiák diáriumaiban - és a temetőkben. Lázár Ervin meg akarta írni a család történetét. Ahogy Nagy Zoárd, a lépegető fenyőfa kereste a gyökereit, úgy kereste ő is. („»Ez nem ugyanaz a hely, ahol születtem!« - kiáltotta [Nagy Zoárd], és nekivágott a világnak, hogy megkeresse azt a völgyet, azt a bükköt és azt a tölgyet.”) (Négyszögletű Kerek Erdő) - Az erre való készülődés több nyomot hagyott: 2001-2002 telén megszületett a Zárványok, ami végül bekerült a Csillagmajor második, bővített kiadásába, és a Függelék élén áll. A készülődés jelének tekinthető az Elégia egy katonaládáról c. írás.14 Azoknak a szociografikus feljegyzéseknek is köze lehet a szándékhoz, amelyek még a 70-es évekből maradtak ránk a kéziratos hagyatékban a Tolna megyei pusztákról.
