Új Dunatáj, 2008 (13. évfolyam, 1-4. szám)

2008 / 1. szám - Vasy Géza: Illyés Gyula az ezredfordulón

20

Üj Dunatáj • 2008. március

megjelent a Puszták népe, a Petőfi, a következő esztendőben egy verseskönyv, a Rend a romokban, s ezzel a mesterhármassal Illyés Gyula végleg beérkezett.

Ellenfelei is elismerték tehetségét. Jobb esetben szerencsefinak tartották, mások viszont kétkulacsosnak 1945 előtt és után is, mert nem értették meg alkat és szerep szerencsés összhangját. Kamaszként Illyés új Dózsa Györggyé szeretett volna válni, első versét pedig névtelenül közölte, mert egy kollektív tudat kifejezésének tartotta. Az európai forradalmi hullám lecsendesedése, a moszkvai irányítású emigráns munkásmozgalom szektássága kijózanította ábrándjaiból. Fokozatosan a Bethlen Gábor-féle magatartás vált követendő példájává, s a két huszadik századi pogány közt próbált az egyetlen hazáért dolgozni. Nem kétkulacsos volt, hanem művész voltával együtt is: diplomata, aki tudja, hogy adott esetben az ördöggel is tárgyalnia kell. AII. világháború árnyékában meg is fogalmazta ezt: a magyarság olyan nagy bajban van, hogy ha az ördög segítséget kínál, le kell ülni a tárgyalóasztalhoz. Volt egy különösen ritka, becsülni való tulajdonsága: ismeretséget nem szakított meg. Aki ördöggé vált, aki őt gyalázta, azzal is tisztázni próbálta a nézeteltéréseket. Rendkívüli jelentőségét a legkülönbözőbb táborok is elismerték, s ezért álltak vele szóba. Kölcsey Ferenc és Petőfi Sándor óta nincs magyar író, akinek írói rangjából következő közéleti szerepe annyira meghatározó lett volna, mint Illyésé. Bármennyit tépelődött is, nem őrlődött fel a kapcsolatokban, hű maradt önmagához.

Halálos ágyán kudarcait emlegette: még a Hitel folyóirat indításának engedélyét sem sikerült kiharcolnia, még a Bethlen Gábor Alapítvány engedélyezését sem. Kudarcok persze érték, de eredményei sokkal számosabbak. Csak jelzésszerűen a legfontosabbakat sorolom. A Puszták népe az esztétikai mellett komoly társadalmi hatást váltott ki. - A népi írók mozgalma a huszadik század egyik legnagyobb szellemi-művészi teljesítménye, a középpontban Illyés Gyulával és Németh Lászlóval. - A Nyugat, a Magyar Csillag, a Válasz szerkesztőjeként a korszakok legfontosabb irodalmi folyóirataiban játszott meghatározó szerepet. - 1945-1946-ban a Nemzeti Parasztpártban és így a koalíciós életben döntő volt a részvétele, például az írók igazolásának ügyében. - A demokrácia eltorzulásának veszélyét kezdettől látta. 1956 forradalmának szellemi előkészítéséhez a legtöbb maradandó művel ő járult hozzá. Az Egy mondat a zsarnokságról a 20. század nemzeti dala lett, s bekerült a világirodalomba is. - Mivel 1957-ben nem állt be a kórusba, három évig elzárkóztak műveitől. Hallgatása néma ellenállást jelentett. - 1960 után, amint és amikor lehetősége nyílt rá, tudatosította a nemzeti sorsproblémákat. A magyarság egyszemélyes segítségnyújtó intézménye lett.