Új Dunatáj, 2008 (13. évfolyam, 1-4. szám)
2008 / 2-3. szám - Buda Attila: "Nyugtalan oroszlánok állatkertje a világ" - keret és keretezett viszonya Babits Mihály Elza pilóta vagy a tökéletes társadalom című regényében
Buda Attila • „Nyugtalan oroszlánok állatkertje a világ’ 63 hasonló, egymondatos megállapítást Nemes Nagy Ágnestől is.) Nem a kiválóság állítása vagy tagadása a probléma, hanem a pártatlan - ha van ilyen - szakmai elemzés és értelmezés hiánya. 4 L. részletesebben: BUDA Attila: A regény keletkezése, kiadásainak és fogadtatásának története, utóélete. = BABITS Mihály: Elza pilóta vagy a tökéletes társadalom. (Sajtó alá rend.: Buda Attila.) [Bp., 2002], Magyar Könyvklub. 457- 499. p. 5 Csak kiragadva például Stendhal, Dosztojevszkij, Balzac, Zola nevét lehet itt említeni. 6 Hiszen bizonyos mértékben még az a lehetőség is említhető, amikor valamilyen - magától a szerzőtől vagy kiadójától származó - kereskedelmi ok, azaz az eladhatóság indokolja a továbbírást. Utóbbi önmagában természetesen nem mércéje, sem pro, sem kontra, egy irodalmi mű színvonalának. 7 Itt ismét csak érintőlegesen lehet megjegyezni, hogy a Halálfiai úgynevezett kritikai kiadása sajnos nem mérte fel pontosan a nagyszámú kéziratos anyagot, így ma azt sem lehet tudni, hogy ezek között találhatók-e olyan oldalak, amelyek esetleg a tervezett, de meg nem írt folytatás részei lettek volna. 8 „Fekete olvasó című regényemet készítem sajtó alá, nemsokára megjelenthet.” Rövid válasz a Magyarország körkérdésére, L: BABITS Mihály: „Itt a halk és komoly beszéd ideje”, Interjúk, nyilatkozatok, vallomások. (Szerk., vál., szöveggond., jegyz.: Téglás János.) Celldömölk, 1997, Pauz-Westermann. 305. p. 9 SZÁLLÁSI Árpád: Babits Mihály belgyógyászati kortörténete. = „...kínok és álmok közt..". Czeizel Endre et al. Babitsról. (Szerk.: Sipos Lajos.) Bp., [2004], Akadémiai. 136-139. p. 10 Mind a négy szövegeltérésnek többféle variációja van, amelyekre itt nem térünk ki. 11 A Pesti Naplóban a novella öt folytatásban jelent meg, ezt jelölik a kettős ferde zárójelek, míg az egymagukban állók a fontosabb gondolatokat választják el egymástól. 12 Ennek a korlátozás nélküli észnek az időben nem is oly távolra helyezett interpolációját a regény több helyen bemutatja, például rögtön az első fejezetben: „Régebbi háborúknak gyakran vetettek véget zavarok, forradalmak. Most erre még gondolni sem lehetett komolyan. Soha olyan hatalmasak nem voltak az államok, soha oly félelmes eszközök birtokában. Nemcsak a technikai haladás szolgáltatta a fegyvert. Csalhatatlanabb fegyver volt az a tökéletes szervezettség, melyet a háborúelőtti hosszú évtizedek kitartó és biztos munkája készített elő, az előző háborúk tapasztalatain s az újkor társadalomtudományának tanulságain okulva. A társadalom katonai megszervezése - szovjetek vagy fasciió-k formájában - már a XX. század elején elkezdődött s lassankint minden államra kiterjedt.” A regény egyik nagy erénye, amivel mindezt a társadalomban és az emberi lélekben egyaránt megmutatja. 13 Hindenburg 1933. január 30-án nevezte ki Hitlert birodalmi kancellárrá. 14 A kérdésről a magyarra fordított irodalomból: HELLER, Mihail-NYEKRICS, Alekszadr: A Szovjetunió története. Bp., 1996, Osiris-2000.187-228. p.; WERTH, Nicolas: Egy állam a népe ellen. = A kommunizmus fekete könyve. Bűntény, terror, megtorlás.(Ford.: Benyhe János.) [Bp., 2000.], Napvilág. 167-176. p. 15 Könyvről könyve című rovatában, megjelent A messzeség és az itthoni fű címmel, L: Nyugat, 1935.2/145. p. 16 Ily módon: „Schulberg fóllapozta az előszót, mondatokat idézett, egész bekezdéseket.." (Ám hogy mit idézett, annak szöveggé változtatása a befogadó feladata.) 17 „És Schulberg a légbarlangok fenntartásának és ellátásának szörnyű költségeiről kezdett beszélni. Az állam, mely tömegesen kényszerül ezekről gondoskodni, nem áldozhat egyre-egyre annyit, mint a privát intézmények s kisebb jogi személyek, amilyen az egyetem.” 18 „De Schulberg professzor, udvariasan s egy hadi méltóságnak kissé felelőtlen liberalizmusával, védelmébe vette a gyöngéd asszonyi érzéseket. Az élet harc és veszély; de ki ne gyászolna minden kis eleven szigetet, ami még kívül áll e harcon?... Noha igazában melyik élőről lehet mondani, hogy kívül áll?... Schulberg orvos volt, s világnézete szigorúan természettudományos.” 19 „De Kamuthy úr témájánál volt s tovább beszélt a »belső ellenségről«. Még mindig vannak fanatikusok és kétségbeesettek, akik a háború lehetetlenné tételéről álmodoznak. Szökevények ólálkodnak a sötétben. Némelyek elkeseredett tettekre szánják el magukat, csakhogy a hadi érdeknek árthassanak. Merényletek történnek, amikről a közönség persze nem tud meg semmi bizonyosat. Mégis mostanában megint többet hallani ilyesmiről: s talán ezzel függnek össze ezek a hamis gázriadalmak.” 20 Hogy melyek, arról az előbbiekben már volt szó. 21 „Szerencsére az írónak egyéb források is állanak rendelkezésére, mint az Örök Harc planétájáról való néhány feljegyzés. Abban a palackban, melyben ezek a följegyzések a világűr tengerén át földünkre kerültek, s melynek tartalma jelenleg itt hever asztalomon, Schulbergnek és a történet néhány más szereplőjének jegyzetein kívül helyet foglaltak a Kis Föld alkotójának, a tragikus végű tudósnak jegyzetei is. Ezek az előbbieket több tekintetben kiegészítik és megvilágítják.” 22 Lukács ugyanis A taktika és etika című munkájában átalakítva/átírva, a fenti megfogalmazásban idézte Hebbel Judit című drámájának részletét, 1.: STERN, Laurent: Tragikus dilemmák? Piszkos kezek? = Holmi, 2005. 8/953. p., 1. jegyzet.
